Ezt látni kell: a Machu Picchu 16 gigapixeles fotón

kategória: Tudomány
2012 november 21, szerda - 13:58 | szerző: richpoi.com Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: Machu Picchu, inka, inkák, inka birodalom, dél-amerika, történelem, címkefelhő
Hozzászólás: 13
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Az egykori Inka Birodalom romvárosa, „egy lépésnyire az égtől” már a legapróbb részletekig nagyíthatóan látható a monitoron. Nézze meg a Machu Picchu-t, és élje át, hogy milyen érzés ott lenni a helyszínen!

Az elképesztő részletességű PANORÁMAKÉP IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL.

Ha még nem látta élőben a Machu Picchut, akkor mindenképp érdemes egy pillantást vetnie erre az alkotásra, amelynek köszönhetően minden korábbinál jobban szemügyre vehetjük a világ egyik legérdekesebb örökségét. A világ egyik legizgalmasabb régészeti lelőhelyét Jeff Cremer fotózta le. A szinte végtelenségig nagyítható felvétel itt látható. A monumentális – 297.500 x 87.500 pixeles panorámafotó készítésében felhasznált eszközök:

- Canon 7D DSLR kamera
- 400mm objektív
- Gitzo Basalt Explorer állvány
- GigaPan Epic Pro motoros mozgatású, automatikus panoráma fej.

21441_machu-picchu2.jpg
A kép ugyanis 15,9 gigapixeles, így elképesztően jól látható rajta minden apró részlet. A brit Telegraph szerint mintegy 1920 fotó készült, amelyeket azután összerakott egyetlen nagy képpé a készítő, Jeff Cremer. A fotós a Rainforest Expeditions nevű cégnél dolgozik, amely Peruba szervez különböző utakat. Cremer úgy véli, hogy ez a legnagyobb felbontású kép, amelyet az egykori Inka Birodalom romvárosáról valaha is készítettek. 

Cremer két óra alatt fotózta le a Machu Picchu-t. Nem csoda, hogy a tájon az emberek közben kissé el-elmozdultak, s egészen közel zoomolva a turistákra, azok egyes testrészei hol itt, hol ott láthatóak. Egy asszonynak például a felsőteste lebeg a talaj fölött, majd ugyanő néhány méterrel távolabb - szintén csak derékon felül - leült.

21441_machu-picchu-4.jpeg
"2008-ban a Machu Picchu felkerült a világ 100 legveszélyeztettebb látványossága közé, mert főleg az élénk turizmus miatt fokozatosan romlik az állapota. Ezért úgy gondoltam, hogy ez a fantasztikus hely megérdemel egy ilyen kivételes fotót. Csak remélni tudom, hogy a segítségével sikerülni fog szélesebb körben felhívni az emberek figyelmét a Machu Picchu megóvásának fontosságára" - nyilatkozta Cremer. Óriási fotóján egyébként az a kedvenc részlete, ahol a háttérben, az egyik hegy csúcsán látható valaki. "Nem is gondoltam, hogy oda fel lehet egyáltalán mászni" - mondta a fotós. 

Jeff Cremer egyébként az USA-ban, Coloradóban született, de már egy ideje Peru fővárosában, Limában él. Amikor épp nem ilyen nagy felbontású képeket készít, akkor feltörekvő fotósokat vezet körbe Peru kevésbé ismert részein.

Így készítették:


Machu Picchu

Machu Picchu (kecsua nyelven: Machu Pikchu, „Öreg csúcs”) az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Egy lépésre az égtől, az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra felfedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott).

A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

21441_machu-picchu-1.jpg
Felfedezése

A Yale Egyetemen dolgozó Hiram Bingham 1906 és 1915 között öt kalandos régészeti expedíciót vezetett Peruba, az utolsó inka főváros Vilcabamba felkutatására. 1911. júliusában, amikor bejárta a Cuzcótól hatnapi járásra fekvő vidéket, találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, aki elmesélte neki, hogy van egy elhagyatott város az erdő mélyén az Urubamba völgye felső részének egyik csúcsán, és hajlandó odavezetni a tudóst. Bingham, kísérői társaságában július 24-én jutott fel erre a sűrű növényzettel benőtt hegyhátra, ahol a növények között jó állapotban megmaradt kőházakat fedezett fel. Azt hitte megtalálta a keresett Vilcabambát, Manko Inka király utolsó menedékét, amelyet 1572-ben hódítottak meg a spanyolok. A következő évben a National Geographic Society anyagi támogatásának köszönhetően visszatért és kiszabadította a várost a növényzet szorításából. Napvilágra kerültek az épületek, terek, lépcsők, mesterséges teraszok.

1914 és 1915 között ismét visszatért és folytatta a város feltárását. Az amerikai régész és tudós társai a terület térképészeti és építészeti dokumentálása mellett 173 sír, 555 db kerámia, 220 db bronz és réz eszköz (karkötő, füldísz, dísztű, kés, fejsze…), feltárását végezték el. A feltárt sírok közül 150-ben női csontváz volt; ez arra utalt, hogy valamilyen fontos szerepet töltöttek be a város életében – valószínűleg a napszüzek (ajilla) voltak. Az ásatás másik furcsasága az volt, hogy csak bronzból, rézből, kőből és fából készült tárgyak kerültek elő; egyetlen arany- vagy ezüsttárgyat sem találtak, pedig tudjuk, hogy ezek nagy számban fordultak elő az inkáknál.

21441_machu-picchu-2.jpg
A város leírása

Machu Picchu egy kövezett út mentén terült el, amely részét képezte annak a 40 000 kilométeres hálózatnak, amely átszelte az egész hatalmas Inka Birodalmat, a hegyektől a tengerpartig. A „naputak” (nan cuna) általában 4-6 méter szélesek voltak, és két oldalukon fal húzódott, ám Machu Picchu esetében szándékosan nehezen járható nyomvonalat jelöltek ki, amelynek több pontjáról is félelmetes szakadék tárul az ember szeme elé. A sziklafalakba rögzített kőlapokból álló úton csak libasorban lehetett járni. A településhez felvezető, utolsó szakasz előtt egy függőhídon kellett áthaladni; ez egyértelműen jelzi, hogy a városlakók számára a biztonság elsődleges szempont volt. Erre utal a Katonai bástya vagy Laktanya is, amely a város bejáratánál, délkeleten, egy 150 fokos hosszú lépcsősor tetején áll. A négyszögletes építménynek öt trapéz alakú ablaka és sok belső fülkéje volt.

Machu Picchu délkeleti szektora körül 5 méter magas, egy méter széles kőfal húzódik. A falból nyíló, hatalmas kőtömbökből és egy nagy (egyetlen tömbből faragott) architrávból álló kapun keresztül lehetett bejutni a városba, a mezőgazdasági célokra használt teraszok között. A kaput csapok, fatörzsek és reteszek segítségével csak belülről lehetett zárni, illetve nyitni. A várost azonban nem a fal védte, hanem maga a természet: a folyóvölgy felé karéjként három 700 méteres szakadék, a negyediken egy magasba szökő hegycsúcs alkotta a valódi védelmet.

A város építőanyagául szolgáló vörös gránitot, az innen 1 kilométerre fekvővő kőfejtőben bányászták, ott is munkálták meg. Fahengerek és szittyóból (juncus) font kötelek segítségével szállították a helyszínre, és emelőkkel rakták a helyükre. Egyes tömbök több tonnát nyomnak, de olyan tökéletesen csiszolták le őket, hogy az összeillesztésnél nem volt szükség kötőanyagra. A falfelületeken szabálytalan (ciklop-) kötéshálózat alakult ki, a tömbök ritmusa, a kőosztás ad némi változatosságot, ez jelenti a díszítőelemet.

Az inka társadalom magas szervezettségű és hierarchikus felépítésű volt. Machu Picchu tükrözte ezt, a nemesek, papok és átlagemberek a város különböző területein éltek, ismerték saját jogaikat, kiváltságaikat és kötelességeiket. A város három részből áll: a felső városrészben – a Szent kerületben – voltak a templomok és a királyi rezidencia; az alsó városrész középpontja a Főtér volt, az ünnepségek és vásárok színtere. A Lakónegyedben a nagy teret övező teraszokon álltak az előkelőek lakóházai és hivatalai, valamint a nyugati és déli oldalon voltak a parasztok és kézművesek nyerskő házai, a raktárak, a műhelyek, a temető és a földművelésre használt teraszok.

21441_machu-picchu-3.jpg
A közelmúlt és a jelen


Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.

Machu Picchu a legfontosabb idegenforgalmi látnivaló Peruban. Naponta 2200 látogatót fogad, akik vagy helikopterjáratokkal, vagy az úgynevezett "inka úton" négy napi gyaloglással vagy vasútvonalon közelíthetik meg a helyet. Hollywood vezető stúdiója a Paramount Pictures készítette Az inkák titka című filmet, amelyet Cuzcóban és a Machu Picchuban forgattak. Ötszáz helyi lakos statisztált a filmben amelyben a főszereplő kalandor Harry Steele szerepében Charlton Heston, illetve Kori-Tica szerepében az ismert perui opera-énekesnő Yma Sumac látható. A film hatására 1954-ben a turisták szinte megrohamozták a várost.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás

MegaKucky nov. 22 : 05:21 Válasz erre
megnéztem a képet: döbbenetesen részletes!!!

magnum nov. 22 : 07:06 Válasz erre
Nagyon szép a kép, de azt nem értem hogyan kerül oda egy napszemüveges női fej test nélkül, meg két ember felsőteste lábak nélkül? A kép felső részén a baloldali hegycsúcs alatt létható.

fawx nov. 22 : 07:28 Válasz erre
Az inkák hagyták itt nekünk.

Horváth Czakó Istvánné nov. 22 : 08:25 Válasz erre
Ez valami csodálatos, ide valóban el-kell menni!!

barfrenk nov. 22 : 07:46 Válasz erre
Található egy szellemkép is benne!

wooderson nov. 22 : 07:48 Válasz erre
Huu bakker ez voodoo varázslat, tényleg hiányzik a lábuk ...

Varga Zoltán nov. 22 : 07:55 Válasz erre
Antonio Raimondi 1891-es térképén már szerepel a romváros. Hiram Bingham az expedíciót előkészítő naplójegyzeteiben leírja, hogy magával viszi ezt a térképet. Kérdem én, mit is fedezett akkor fel? SEMMIT. Tudta, hogy ott a rom, az egész körítés egy nagy mese. A lényeg az, hogy a "fehér" felfedezők felsőbbrendűségét népszerűsítsék, a tények senkit sem érdekelnek! És ez csak az egyik hazugság Dél-Amerika történelmével kapcsolatban.

Anonymous nov. 22 : 08:28 Válasz erre
Csodálatos világ, ezt látnnom kell.

Cukorka nov. 22 : 11:22 Válasz erre
Több hiba is van a képen, egy fehér blúzos nő blúzának aljával eltakarja a hozzánk közelebb ülő napszemüveges nő fejének tetejét, pedig hátrébb van!....

Cukorka nov. 22 : 11:27 Válasz erre
... de most olvastam el a szöveget, megmagyarázzák ezeket, így már érthetőek a hibák!

Alabama nov. 22 : 16:34 Válasz erre
A vizualis hibak amiatt vannak, hogy a fenykepezo rekeszet 2 oraig nyitva hagytak (ez egyebkent benne benne is van a szovegben) es ezalatt termeszetesen bemozdultak az emberkek, amiket folyamatosan "felvett" a fenykepezo.
En tavaly jartam ott, kicsit el is tevedtunk a vegere es majdnem bezartak a helyet velunk egyutt.
Sajnos fotom egy db sem, ugyanis Peruban az egesz fotos felszerelesem lenyultak. Nem is az erteket, hanem a tobb szaz del-amerikai fenykepet sajnalom leginkabb.

sasmadár nov. 22 : 18:42 Válasz erre
Egy újszülöttnek minden vicc új. Ezt a képet már vagy másfél évvel ezelőtt láttam valahol a neten.
És bár valóban igen részletes, semmi értelme, mert a monitorra csak egy pici darabka fér a kinagyított képből, akkor meg minek? Ezt élőben kell látni.
Az odautazás 2 ember számára kb. 1 milla. Tehát meg kell várni, amíg a létrehozott egymillió munkahelyből jut legalább egy.

magyarj nov. 22 : 20:58 Válasz erre
Ecce homo! A legtöbb embert nem az érdekli, hogy milyen csodálatos maga a hely, hogy mennyire klassz dolog, hogy elkészült egy ilyen kép, hanem az, hogy milyen "hibák" vannak rajta!

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Nyomtatott sarokcsonttal mentették meg egy rákbeteg lábát
Egy világelsőnek számító eljárás keretében háromdimenziós nyomtatással készítettek új sarokcsontot egy férfinak ausztrál orvosok, megakadályozva, hogy lábát egy daganat miatt le kelljen vágni.
kedd 16:49
Áttörést hozó sejtátültetés után újra jár egy bénult férfi
Egy új tanulmány szerint áttörést hozó sejtátültetés után járókeretbe kapaszkodva újra tud járni egy bolgár férfi, aki egy késes támadás után mellkastól lefelé megbénult.
kedd 15:56
500 éves szökőárra találtak bizonyítékot Hawaiin
A Hawaii-szigeteken egy óriási víznyelőben felfedezett nagy mennyiségű tengeri hordalék bizonyítja, hogy legalább egy, a történelmi dokumentumokban rögzítetteknél nagyobb szökőár érte a szigeteket, és hasonló katasztrófa ismét bekövetkezhet.
kedd 15:12
Az ebolával együtt terjednek az összeesküvés elméletek
Az ebola eljutása Nyugat-Afrikából Texas külvárosába nem csak a járvány, de az összeesküvés elméletek terjedését is előrevetíti.
kedd 12:58
Gyorsabban cserélődnek fel a mágneses pólusok
Egy új kutatás szerint erre nem évezredekre, hanem mindössze egyetlen évszázadra van szükség.
kedd 12:49
Megfejtették az ausztrál vulkanikus tevékenység rejtélyét
Megfejtették az ötödik kontinens egyetlen aktív vulkanikus térségének rejtélyét az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói, eredményeiket a Geology című folyóiratban foglalják össze.
kedd 11:42