A genfi székhelyű CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) - a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma - 66 kV-os alállomásainak védelmi és irányítástechnikai korszerűsítésére kiírt pályázatát nemzetközi versenyben az MVM OVIT Zrt. nyerte el - olvasható a társaság közleményében. Az MVM OVIT közleménye szerint a CERN-t, amely az ENSZ-hez hasonlóan országok feletti szervezet, jelenleg 20 tagország, közöttük Magyarország működteti, kutatásaiban mintegy tízezren vesznek részt.

Az MVM OVIT Zrt. - Magyarország legkiterjedtebb tevékenységi körű villamosenergia-hálózati létesítő, kivitelező vállalata - a 2012. március 21-én kiírt pályázatot nemzetközi versenytársakat megelőzve nyerte el. A 2012. augusztus 9-én aláírt szerződés alapján az OVIT a 66 kV-os hálózat szekunder rekonstrukciójára kapott megbízást, amely a tízmezős, két gyűjtősínes fő alállomás mellett további hét végponti, 66/18 kV-os transzformátorokat tápláló alállomást is érint.

A nukleáris kutatások hatalmas energiaigényének (a CERN éves villamosenergia-fogyasztása 1 TWh) kielégítésére a szervezet saját 400 kV-os alállomással rendelkezik, és 200 MW-nyi transzformátorkapacitás táplálja a "főelosztó" 66 kV-os feszültségszintet.

A munka magába foglalja mind a védelmi és irányítástechnikai berendezések, mind a védelmi szekrények és a szabadtéri készülékek közötti szekunder kábelek teljes cseréjét, valamint az egész rendszer megtervezését, helyszíni telepítését és üzembe helyezését. A projekt értékét növeli, hogy a védelmi és irányítástechnikai rendszerbe hazai fejlesztésű és gyártású berendezések kerülnek beépítésre.

A tervek jóváhagyása után, novemberben kezdődhet meg a védelmi szekrények budapesti gyártása, majd február végétől indulnak a helyszíni szerelési munkák. A projekt sikeres megvalósítása fontos nemzetközi referenciát jelenthet a villamos hálózatépítésben az intenzív külföldi piacépítési tevékenységbe kezdett MVM OVIT Zrt. számára" - fogalmaz a közlemény.

Az MVM OVIT

Az MVM OVIT Zrt., az MVM Csoport tagjaként, Magyarország legkiterjedtebb tevékenységi körű villamosenergia-hálózati létesítő, kivitelező vállalata. Hat évtizede végzi a nagyfeszültségű távvezetékek és transzformátorállomások létesítését, karbantartását és fejlesztését. A nagy hagyományokkal rendelkező cég tevékenységei alapvetően a magyar átviteli hálózathoz és a hazai erőművekhez kapcsolódnak, emellett rendszeresen vállal létesítési, karbantartási, felújítási és fejlesztési feladatokat a hazai áramszolgáltatók, továbbá ipari nagyfogyasztók és külföldi megrendelők részére is.

Az MVM OVIT Zrt. működési területe az egész országra kiterjed, Magyarország számos térségében vannak telephelyei, és több mint 1 600 alkalmazottat foglalkoztat. A társaság hagyományos feladatait és széleskörű, kvalifikált vállalkozásait alapvetően piacorientált rendszerben látja el.

Stratégiai üzletágai:

távvezetékek és alállomások tervezése, létesítése, bővítése és rekonstrukciója,
erőművi karbantartás, beruházás, létesítés,
ipari acélszerkezetek gyártása,
ipari létesítmények villamosenergia-ellátó rendszerének üzemeltetése,
speciális, nagyméretű és -tömegű áruk közúti, vasúti, vízi szállítása,
szakszolgálati tevékenységek,
kisfeszültségű segédüzemi berendezések gyártása,
távközlési hálózatok üzemeltetése, kivitelezése, felújítása.

A fizikusok egyik fő központja

A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Large Hadron Collider (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra. Az alapító okiratot 1954. szeptember 29-én írták alá 12-en, jelenleg viszont már 20 tagországgal rendelkezik.

Célja részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára, nemzetközi együttműködések keretében számtalan kísérletet építettek fel itt. A fő telephelyen Meyrin-ben van egy nagy számítástechnikai központ is, rendkívül hatékony adatfeldolgozó kapacitással.

Jelenleg 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök – 80 nemzet 500 egyeteméről –, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele, dolgozik CERN-beli kísérleteken. A nagyközönség szívesen látott vendége a CERN Mikrokozmosz kiállításának, és lehetőség van időnként ténylegesen működő detektorok szervezett látogatására is.

Eredetileg az Európai Atommagkutató Tanács (franciául Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) rövidítése. A CERN-t 12 ország hozta létre 1952-ben a laboratórium megépítésére. Később a „Tanács” elnevezést „Központ”-ra változtatták (Centre Européen pour la Recherche Nucléaire). Mai hivatalos neve az angol European Organization for Nuclear Research, azaz Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, vagyis a betűszó elvált a tényleges rövidítéstől.


Fontosabb tudományos eredmények:

A CERN-ben hoztak létre és mutattak ki először antianyagot (antihidrogént).

Felfedezték a semleges áramokat 1973-ban a Gargamelle buborékkamra segítségével.

Felfedezték a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit, a W- és Z-bozonokat, amiért Carlo Rubbia és Simon van der Meer fizikai Nobel-díjat kapott 1984-ben.

Kimutatták, hogy csak három részecskecsalád létezik.

A nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC) többek között a többi részecskének tömeget adó Higgs-részecske keresésére és a szuperszimmetria elméletének igazolására építik.

Az 1992-es fizikai Nobel-díjat Georges Charpak kapta a sokszálas proporcionális kamra kifejlesztéséért.

A World Wide Web (világháló) alapelveit Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként dolgozta ki. Jelenleg a sok távoli számítógépet összekötő Grid-et fejlesztik a CERN-ben, amely az LHC miatt jelentősen megnövekedett számolási szükségletet hivatott kielégíteni.