Kondorosi Éva és Kondorosi Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia egykori rendes tagja a hazai növényi molekuláris biológia iskolateremtő alakja, eredményeiket számos alkalommal elismerték: Mindketten megkapták a Széchenyi-díjat, Kondorosi Évát pedig két évvel ezelőtt külföldi tagjai közé választotta az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája is.

Kondorosi Éva a növényi fejlődésbiológia területén elért eredményei után azzal a kutatásával szerzett nemzetközi hírnevet, amelynek keretében munkatársaival együtt bebizonyította, hogy a baktériumok is képesek a növényi sejtekben termelődő antimikrobiális, vagyis "mikrobaölő" kis fehérjék, a peptidek hatására differenciálódni.

Kondorosi Ádám megalapításától kezdve az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa volt. Ő alakította meg és vezette hosszú időn át azt az eredményes kutatócsoportot, amely a növény-baktérium nitrogénkötő szimbiozis molekuláris alapjait vizsgálja. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1989-ben a francia Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) őt bízta meg egy új növénytani intézet elindításával és igazgatásával.

A Molekuláris Növény-Mikroba Kölcsönhatás Nemzetközi Társaság július végi kongresszusán, amelyet a japán Kiotóban rendeztek, a rhizobium-növény szimbiózis területén elért kiemelkedő eredményeikért és a baktériumok növényi faktorok által irányított differenciálódásának felfedezéséért megosztva Kondorosi Évának és posztumusz Kondorosi Ádámnak ítélték oda a tudományterület legrangosabb díját.

A magyarországi növényi molekuláris biológia hagyományát Kondorosi Éva az Európai Kutatási Tanács ERC Advanced Grant támogatásával az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatott kutatásaival viszi tovább.


Molekuláris biológia

A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása. A területnek több átfedése is van a biológia más szakterületeivel, különösen a genetikával és a biokémiával és sejtbiológiával. A molekuláris biológia főleg a különféle sejteken belüli interakciók és szabályozásuk megértésével foglalkozik, beleértve a DNS, RNS és a proteinszintézis témakörét. Ezenkívül ezen tudományág feladata a molekuláris laboratóriumi technikák alkalmazása és fejlesztése, úgy mint a HPLC, Western blot, Southern blot, FISH vagy az immunfluoreszcencia.

W. T. Astbury a Nature magazinban így jellemezte a molekuláris biológiát:

„…nem is annyira módszer, mint inkább megközelítés, az úgynevezett alaptudományok szemszögéből vizsgálva a klasszikus biológia nagyobb egységeit felépítő molekulaszerkezetet. Főként a biológiai molekulák formájával foglalkozik, javarészt (…) háromdimenziós és strukturális – ami azonban nem jelenti, hogy pusztán a morfológia aprólékosabb változatát jelentené: magában foglalja a kialakulás és működés vizsgálatát is.”