A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a neandervölgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 15 ezer évig élt egymás mellett, majd a neandervölgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy keveredett-e a modern és a neandervölgyi ember, vagy sem.

Az afrikai kontinensen kívül élők a DNS-ük négy százalékban osztoznak a neandervölgyi emberrel. A Cambridge-i Egyetem kutatói által vizsgált demográfiai minták szerint a modern emberek szó szerint messze álltak attól, hogy "bizalmas kapcsolatba" kerüljenek neandervölgyi társaikkal. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratának (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) legújabb számában közölt eredményeik szerint a két faj genomjában felfedezett azonosságok egy 500 ezer évvel ezelőtt élt közös ősre vezethetőek vissza.

A mostani eredmények megkérdőjelezik azokat a korábbi tanulmányokat, amelyek a két faj kereszteződését - a hibridizációt - tették felelőssé a DNS-ben fellelhető azonosságokért. A leletek tanúsága szerint a neandervölgyiek kihalását az élelemszerzésben és szaporodásban is "ügyesebb" modern emberek okozták.

Egy 2010-es tanulmány szerint a neandervölgyi emberek génjei mintegy 70 ezer évvel ezelőtt keveredtek először a modern emberével a fajok közötti kereszteződés nyomán valahol a Közel-Kelet térsége közelében. A modern nem-afrikai emberek több genetikai hasonlóságot mutatnak a neandervölgyiekkel, mint az afrikaiak, mintegy alátámasztva azt a feltevést, amely szerint a keveredésre akkor került sor, amikor az első korai emberek elhagyták Afrikát, és megindultak Európa, illetve Ázsia felé - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.