Az Acyrthosiphon pisum tudományos nevű levéltetű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) állít elő a napfényből, azt a vegyületet, amely a biokémiai reakciókhoz az energiát szolgáltatja. Az állatok túlnyomó többségénél a sejtek az élelemből származó energiát alakítják át ATP-vé, a fotoszintézissel való ATP-gyártás a növényekre jellemző.

A levéltetvek egyébként is figyelemre méltó tagjai az állatvilágnak, hiszen saját pigmenteket, karotinoidokat állítanak elő, melyeket szintén általában növények, gombák és mikroorganizmusok gyártanak, állatok csak elvétve. Korábbi kutatások megmutatták, hogy a levéltetvek úgy tettek szert pigmenttermelő képességükre, hogy egykor gombákkal cseréltek géneket. A mostani tanulmány eredménye azt sugallja, hogy éppen az egyébként antioxidáns tulajdonságaik miatt az emberi táplálkozásban fontos karotinoidok húzódhatnak a borsótetű "fotoszintetizáló" képességének a hátterében.

A francia Sophia Agrobiotechnológiai Intézet kutatói úgy találták, hogy az aprócska rovar karotinoidtermelő képessége és ezzel együtt színe a környezet tulajdonságaitól függően változik. Hidegben a levéltetvek sok karotinoidot állítottak elő és élénk zöldek voltak, míg a számukra optimális, melegebb hőmérsékleten narancsszínűvé vált a testük, miközben kevesebb karotinoidot gyártottak. Amikor pedig nagyon korlátozottá váltak erőforrásaik, sokan voltak kevés élelemre, akkor szinte leállt a pigmenttermelésük, és kifehéredtek.

A kutatók megmérték a különböző színű levéltetvek ATP-termelését is, és úgy találták, hogy a zöld rovarok jóval több ATP-t gyártottak, mint a fehérek. A narancsszínű tetvek több ATP-t állítottak elő, amikor fény érte őket, és kevesebbet, amikor sötétbe helyezték át őket - idézte a tanulmányt a LiveScience című ismeretterjesztő portál (http://news.yahoo.com/light-trapping-bug-acts-plant-154447743.html).