Kívülről aktiválhatók azok a mikro- és nanokapszulák, amelyek nem a gyógyszert juttatják el a test megfelelő pontjára, hanem az annak előállításához szükséges alkotórészeket, maga a gyártás a szervezeten belül zajlik - számoltak be amerikai kutatók eredményükről a Nano Letters című szakfolyóiratban.
A kapszulák a DNS-darabokat és a fehérjeszintézishez szükséges segédanyagokat tartalmazzák, a gyártás a testen kívülről indítható és állítható le.
A fehérjealapú gyógyszerek sok esetben nem alkalmazhatók szájon át szedve, esetleg mérgezőek a test más részei számára, ezért Daniel Anderson és kutatócsapata új megközelítést javasolt. Ebben nem magát a fehérjét viszik be a testbe, hanem az annak előállításához szükséges biológiai anyagokat, a gyógyszer gyártása pedig a szervezeten belül, a megcélzott helyen zajlik, méghozzá távirányítással. Az apró fehérjetermelő egységeket ugyanis kívülről aktiválhatják, illetve állíthatják le.
Hasonló eljárást alkalmaztak már korábban baktériumokkal, amelyek a testen belül termelték a szükséges fehérjéket, az új mesterséges fehérjegyár azonban praktikusabb, mert a teljes rendszer egyedi elemekből építhető fel, így szükség esetén könnyebben módosítható a folyamat.
Az eddig végrehajtott egérkísérletekben a nanorészecskék lézerfény hatására valóban termelni kezdték az állatban a kapszulába zárt DNS-darab által kódolt fehérjét a megcélzott helyen - idézte a kutatókat a Science Daily című tudományos portál (www.sciencedaily.com).
Elképzelhető, hogy Japán és kínai fizikusok egymástól független kísérletekben bizonyítékot találtak egy eddig ismeretlen, négy kvarkból álló szubatomi részecske létezésére, amelyhez hasonlóval eddig nem találkoztak a tudósok.
Az UNESCO Világörökségi Bizottságának Kambodzsában zajló tanácskozásán Salamon-szigeteki Kelet-Rennel-korallzátonyát felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.
Európa nagyot lépett előre ama terveit illetően, melyek égisze alatt 2016-ban egy szatellittel, 2018-ban pedig egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot.
A Román Labdarúgó Szövetség (FRF) attól tart, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) újabb vizsgálatot indít Románia ellen azt követően, hogy a Romániai Magyar Demokrata Mikó ...
A környék négy települését is bekapcsolva indul buszközlekedési fejlesztés Hévízen és térségében: a fürdővárosban új buszpályaudvar épül, korszerűsítik és kiegészítik a a a ...
Négy színpadon zenés programokat, színházi produkciókat, gasztronómiai különlegességeket, valamint tiszai sétahajózást kínál a Tiszavirág fesztivál kedden kezdődő és szombatig ...