10:40 A NASA szakembereinek nyilatkozata

"Az űregység és a felszíni rendszerek egyaránt jó egészségnek örvendenek és a várakozások szerint teljesítenek" - foglalta össze a légkörbe belépni készülő Curiosity és leszállórendszerének állapotát még szombaton az MSL küldetés vezetője, Arthur Amador. "Az egység jelenleg az EDL (belépés, ereszkedés és leszállás) megközelítési konfigurációban van, az utolsó manőverezési fázisban, közepes erősítésű antennája a Föld felé irányul. Erős telekommunikációs jeleink vannak, amikkel másodpercenként 2000 bit adatot kapunk. Az energiaellátó alrendszer egészséges, marsjárónk akkumulátorai 100 százalékos töltöttségűek. A hővédő- és hajtómű rendszerek nominálisak, hőmérsékletük és nyomásuk stabil, a DSN (Deep Space Network) továbbra is jól működik, folyamatosan nyomon követve az űregységet"

Adam Steltzner az EDL csapat vezetője szerint a marsjáró a várt területen belül, "egy szép, lapos" felületen szállt le. Az elkövetkező napokban megkezdik a Curiosity magas konverziós erősítésű kommunikációs antennájának beüzemelését, a rúdra szerelt kamera kiemelését, ezekre kedden kerül sor. Szerdán letesztelik a laboratóriumi műszerek állapotát és panoráma felvételeket készítenek a leszállóhelyről, pénteken pedig megkezdik a fedélzeti számítógép átállítását a leszállási programról a küldetés programcsomagra.

"Ma a Mars bolygón az Amerikai Egyesült Államok történelmet írt" - üdvözölte az eredményeket Barack Obama elnök. "Gratulálok és köszönöm mindazoknak a NASA-nál, akik valóra váltották ezt a példátlan eredményt"

"A Curiosity kerekei a mai nap megkezdik a Marson az emberi lábnyomok előtti út kikövezését. A Curiosity, a valaha épített legfejlettebb marsjáró a vörös bolygó felszínén van, ahol arra a régi kérdésre fogja keresni a választ, hogy létezett-e valaha élet a Marson - vagy képes lehet-e a bolygó az élet feltételeinek biztosítására" - mondta Bolden. "Ez egy elképesztő teljesítmény, amit a világ tudósainak és mérnökeinek egy csapata tett lehetővé, akiknek munkáját a NASA és a Sugárhajtómű Laboratórium kiváló munkatársai fogták össze. Obama elnök a 2030-as évek közepére vizionálta az emberek eljutását a Marsra, a mai landolással pedig egy jelentős lépést tettünk e cél felé"

8:30 Mindenben fejlettebb

Az MSL rover (más néven Curiosity űrszonda) több szempontból is eltér elődeitől. A korábbi roverek mind egy zárt burokban landoltak, és a felszínen csomagolták ki magukat. Bár a "lábra érkezés" módszerét már a Viking-űrszondáknál is használták az 1970-es években, azok statikus, nem guruló laboratóriumok voltak. A most alkalmazott légidaru nevű speciális technológia az egész küldetést egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, mint a korábbi módszerek, ugyanakkor mivel eddig még nem próbálták, izgalmasnak ígérkezett. Emellett pontosabb landolást is szeretnének a szakemberek, ezért váltani kellett a korábbi "pattogó légzsákos" technikáról.

A Curiosity részletesebb megfigyeléseket nyújthat, mint a korábbi roverek, egyenetlenebb terepen is képes mozogni. Mérései pontosabbak lesznek elődeinél, kamerája pedig részletesebb képeket közvetít majd. A benne lévő laboratórium nem csak egyes kémiai elemeket, de izotópokat is elkülönít egymástól. Mindez a vizsgált minták esetleges biogén eredete szempontjából érdekes, a földi élőlények ugyanis előnyben részesítenek egyes izotópokat. Radioaktív energiaforrása révén a Curiosity teljesítőképessége nagyobb társainál, emellett elsőként fogja a felszín alatti viszonyokat vizsgálni közvetlen közelről.

Az eddig példátlan landolási mód nemcsak az eddigieknél modernebb és nagyobb teljesítőképességű szonda miatt fontos lépés a Mars felderítésében. Az új landolási technika egyszerűbb és egyben pontosabb a korábbiaknál, a pontosság pedig az emberes expedíciók miatt elengedhetetlen követelmény lesz a jövőben. A jelenlegi leszállító rendszer segít a pontos landolás technikájának kifejlesztésében, de ebben a formában egy emberes expedíció leszállítását nem képes végrehajtani.

Újabb képek:


8:28 A leszállás helyszíne

Gale-kráternél landolt az űrszonda. Ez egy 155 kilométer átmérőjű becsapódásnyom, melynek belsejében furcsa alakzat, egy 5 kilométer magas hegy található. Utóbbi nem a kráter központi csúcsa, hanem a belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény maradéka. Alsó része idős, agyagásványos kőzeteket tartalmaz a bolygó korai meleg időszakából, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek sorakoznak. A hegy egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információkat a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról. A leszállóhely a hatalmas üledékes hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor folyók terítettek hordalékot. A terv alapján itt landol a Curiosity, és innen mászik fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre, miközben sorra vizsgálja az eltérő időszakban és körülmények között lerakódott üledék anyagát.

8:19 A következő napok menetrendje

A rover ma üzembe helyezi nagynyereségű antennáját, s kb. két óra múlva a 2001 Mars Odyssey keringőegységen keresztül további felvételeket küldhet az irányítóközpontba. Kedden felállítja majd árbocát, és este 20.30-21.00 között is adatokat továbbít a Földre, szerdán pedig panorámafelvételt készít leszállóhelyéről, amelyet a csütörtöki nap során küld majd haza.

8:15 Két szonda a Marson

A Spirit űrszonda meghibásodása után ismét két működő szonda dolgozik a Mars felszínén. Az Opportunity már 8 és fél éve, 2004. január 4-e óta teljesít szolgáltatot.

Rengeteg kép jön

Az előbbi kép nagyfelbontású változatán a marsi talaj látható rajta a Curiosity árnyékával. További képek a NASA honlapján.

7:45 - Új fejezet kezdődik

Sikeresen vizsgázott a teljesen új landolási módszer! Óriási siker ez a NASA-nak. Másodpercre pontosan minden a tervezett menetrend szerint zajlott. Az irányítók most a veszélyelkerülő kamerák képeit elemzik. Amint a NASA honlapja közli ezeket, mi is bemutatjuk őket. Eddig minden rendben halad. A további adatokra és újabb képekre néhány órát várni kell. Rövidesen összefoglaló cikket közlünk a landolásról. Kezdődhet az új fejezet a Mars kutatásában, a cél most már nem a víz, hanem az élet nyomai utáni kutatás.

7:32 - Sikeres landolás a Mars felszínén!

A NASA megerősítette, hogy a Curiosity 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel ereszkedve elérte a felszínt. Néhány másodperccel később az "égi daru"-kábelrendszer levált a roverről, majd az ereszkedő egység elrepült és a járműtől több száz méterre távolodva lezuhant a felszínre. A küldetést irányító szakemberek felállva tapsolnak és ujjongva ünnepelnek a földi irányítóközpontban.

7:32 - Bekapcsolt az égi daru

Kb. 20 méteres felszín feletti magasságban működni kezdett az ereszkedő egység "égi daru" berendezése, s egy 7,5 méter hosszúságú kábelrendszerrel leengedte a rovert maga alá, miközben annak speciális kialakítású, billenő-forgóvázas futóműve és kerekei végső helyzetükbe álltak.

7:31 Fékezőrakétákkal irányított ereszkedés

7.30-kor 80 méter/másodperces sebességgel közeledve a felszín felé, 1 600 méteres magasságban az ereszkedő egység kivált a hátsó védőburkolatból, majd bekapcsolt nyolc fékezőrakétája és önmagát irányítva elkezdte a leszállóhely végső megközelítését. Ha elérte azt, vízszintes irányú elmozdulást már nem végez a felszínhez képest, csak lefelé ereszkedik 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel.

7:30 Kinyílt a fékezőernyő, levált a hővédő pajzs

A földi irányítók tájékoztatása szerint 7.28-kor a 405 méter/másodperces sebességgel száguldó űrszonda kb. 11 kilométeres felszín feletti magasságban kinyitotta 16 méter átmérőjű fékezőernyőjét, így tovább folytatódik lassulása. Amikor a szerkezet sebessége 125 méter/másodpercre csökkent, 8 kilométerrel a felszín felett lekapcsolódott az aljáról a 4,5 méter átmérőjű hővédő pajzs. Megkezdte működését a leszállóhely azonosítását segítő ereszkedési kamera, valamint a kulcsfontosságú magasság-adatokat gyűjtő radarberendezés is.

7:27 Itt az Odyssey!

A 2001 Mars Odyssey veszi az MSL adatait!

7:26 Felizzás és fékeződés

Az előzetes számítások alapján a hővédő pajzs kb. másfél perccel a légköri belépés után hevül maximális hőmérsékletűre, ami akár 1 600-2 100 °C között is lehet. Továbbá a fékezőerő is ekkor éri el 10-15 g közé eső csúcsértékét.

 
7:25 A Mars Science Laboratory belépett a légkörbe

Az irányítóközpont megerősítette, hogy 7.24-kor az MSL mintegy 130 kilométeres felszín feletti magasságban belépett az atmoszférába. Jelenlegi sebessége kb. 5 900 méter/másodperc, s mostantól fokozatosan lassuló zuhanás következik.

Információk az űrszondáról

A Mars Science Laboratory nevű NASA küldetés célja, hogy a Curiosity nevű (angol nyelven kíváncsiság), az elődeihez képest nagy méretű radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) üzemelő marsautó eljusson, leszálljon és működjék a Marson, ahová 2011. november 26-án indult el. A bolygót nyolc és fél hónap alatt éri el, tervezett élettartama a Marson egy marsi év lesz, amely két földi évnek felel meg. A Mars felszínén kémiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

Küldetés

A MSL 2011. november 26-án indult egy 541-es Atlas-5 rakétával. 44 perccel később már bolygóközi pályán volt. Európai idő szerint 2012. augusztus 6-án kora reggel száll le a Marsra, ahol a tervek szerint legalább egy marsi évig (23 földi hónap) fog dolgozni. 2008 novemberében az eredetileg tervezett mintegy negyven lehetséges leszállóhelyet leszűkítették négyre (Eberswalde kráter, Holden kráter, Gale kráter és Mawrth völgy), majd végül a Gale-kráterre esett a választás.


Tudományos célok:

- A Mars felszínén található szerves molekulák mennyiségének és felépítésének meghatározása
- Az élet szempontjából fontos egyéb elemek előfordulásának meghatározása
- Életjelek keresése
- Felszíni és felszínközeli anyagok kémiai, izotópos és ásványtani anyagmeghatározása
- A kőzeteket és a talajt alakító folyamatok értelmezése
- Nagy időtartamú légköri folyamatok kutatása
- A víz és a szén-dioxid jelenlegi eloszlásának, állapotának és körzésének felmérése
- A felszíni sugárzás mérése: a galaktikus kozmikus sugárzás, valamint a Napproton és Napneutron-sugárzás mérése.

Felépítése

Az űrszonda elődeinél lényegesen pontosabban, 10 kilométer átmérőjű ellipszisen belül fog leszállni (a korábbi Mars-küldetéseknél ennek mérete 150 km nagyságrendű volt). A nagy sebesség és tömeg miatt 4,5 m átmérőjű hőpajzsos fékezés után kb. 1600 km/h-ra lassulva kinyílik a szuperszonikus ejtőernyő, legvégül a Skycrane, magyarul "égi-daru"-nak nevezett berendezés fogja fékezőrakétákkal tovább lassítani a szondát és a Mars felszínére letenni. A Skycrane egy fékezőrakétákkal ellátott platform, melyen a marsjáró kábeleken lóg, és amikor a felszínt elérte, akkor a kábelek leoldása után, kicsit odébb repülve a felszínbe csapódik. A módszer kockázata, hogy a rover a kerekeivel éri el először a felszínt, és ha a leszállás keményre sikerül, a futómű megsérülhet. 


A projekt finanszírozási nehézségei és csúszása

A program jelentős, több mint 30%-os költségtúllépéssel küzd, és műszaki problémák miatt 2009 helyett 2011-ben indult útnak. A NASA 2008 őszi döntése szerint felgyorsították volna a fejlesztést, még további többletköltségek árán is, azonban 2008 decemberében mégis az indítás 2011-re halasztása mellett döntöttek. Elsősorban a szonda futóművének fejlesztése volt késésben, ez pár hét késést okozott, emiatt viszont a szonda sem készülhetett el a 2009-es indítási ablak becsukódásáig. A további csúszás újabb 400 millióval (ez önmagában majdnem annyi, mint a Phoenix űrszonda költségvetése), 2,2 milliárd USD-re növeli a programot, ami miatt más bolygókutató programoktól kell pénzt elvonni, valószínűleg a Juno űrszonda indítása fog több éves késést szenvedni. A két év késés problémákat okozhat az MSL-lel való kommunikációban, a 2012-es érkezésre a bolygó körül keringő összes orbiter öt-tíz éves lesz, és nem biztos, hogy még működik; a kifejezetten erre a célra kifejlesztett Mars Telecommunications Orbitert pedig törölték. Így lehet, hogy csak az MSL felszíni egységén keresztül, sokkal kisebb adatátviteli sebességgel lehet a szondával kommunikálni.