Összesen hat, eddig ismeretlen kínai írásjelet, karaktert fedeztek fel jóslatokhoz használt - immár múzeumban őrzött - ősi csontokon az északkelet-kínai Liaoning tartományban.
A kínai tudományos akadémia munkatársa, a feliratokat kutató szakértők vezetője, Szung Csen-hao (Song Zhenhao) áttörésnek nevezte a felfedezést, mivel 32 éve nem találtak új jeleket. A jóslócsontok titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai írásjelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját.
A Lusun (Lushun) városi múzeumban lévő 1700 darabos csontgyűjtemény az egyetlen olyan kollekció, amelynek átvizsgálásával még nem végeztek a szakemberek.
Az előzetes eredmények alapján megállapították, hogy a csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos 3000 évvel ezelőtt, a Sang (Shang)-dinasztia korában.
A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, s következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.
Vang Ruo (Wang Ruo), a lusuni múzeum igazgatóhelyettese a Hszinhua hírügynökségnek elárulta: a szakemberek arra gyanakszanak, hogy a hat új írásjel főneveket takar, amelyek egyes emberekhez, illetve helységekhez kötődhetnek. Pontos megfejtésük azonban még több időt vesz igénybe. Van olyan ritka csontfelirat, amely összesen 150 karakterből áll.
A szakemberek további felfedezésekre számítanak, és arra, hogy a szövegek hozzájárulnak a Sang-dinasztia (kr.e. 1600-1046) korának pontosabb megismeréséhez.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan (Henan) tartományi Anjang (Anyang) városban.
Anjang valaha a Sangok birodalmi központja volt, 1928-ban feltárt romjainak kutatása közben a régészek körülbelül 160 ezer teknőspáncélt és állatcsontot találtak. Sok került magángyűjteményekbe.
Kutatók szerint az Amazonas vízében élő baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás szén-dioxidot "lélegez ki".
Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak - a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek.
Egy új elmélet szerint az ember nem azért emelkedett két lábra, mert egy éghajlatváltozás lekényszerítette a fákról, hanem mert álló testtartásban, két lábon sokkal könnyebb volt járkálni a meredek afrikai sziklákon. A teóriát az angliai Yorki Egyetem régészei dolgozták ki. Isabelle Winder régész és csapata a járás anatómiáját és az emberfajtákat körülvevő környezetet tanulmányozta.
Szerda este megérkezett a harcihelikopter-mentorcsoport utolsó váltása is Afganisztánból. Köszönöm a munkájukat! Büszke vagyok önökre - ezekkel a szavakkal üdvözölte őket a ...
Emmelie de Forest dán énekesnő nyerte Only Teardrops (Csak könnycseppek) című dalával az 58. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton este rendezték a svédországi A 10. ...
Kék matricákkal figyelmeztetik ezentúl a KRESZ-t megszegő diplomatákat a főváros XII. kerületében. A DT rendszámú autókat ugyanis nem lehet megbírságolni, ha például tilosban ...
Az eddigi szabályozást pontosítja az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban és a polgármesterek, helyi képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is ...