Végéhez közeledik a Curiosity ellenőrzési fázisa

kategória: Tudomány
2012 szeptember 13, csütörtök - 13:45 | szerző: mti Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: Curiosity, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
A Curiosity robotfelderítő egyhónapos önellenőrzésének vége felé közeledik.

A Gale-kráterben történt augusztus 5-i landolása óta a kutatók szisztematikusan ellenőrzik rendszereit és 10 tudományos készülékét, hogy megbizonyosodjanak róla, mindegyik működőképes állapotban van. Ezek a vizsgálatok eddig zökkenőmentesen mentek, és a Curiosity következő marsi napjára (sol) már be is fejeződnek – mondta a kutatócsapat szerdán.

Jennifer Trosper, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának szakembere szerint a tesztelések eddig minden fázisban szinte teljesen hibátlanul mentek. A Curiosity kétéves missziójának eme aktiválási fázisa eddig jórészt az ütemterv szerint haladt – tette hozzá. „Úgy becsültük, hogy az ellenőrzések 25 solt ölelnek fel, ebből 26 lett” – mondta Trosper hozzátéve, hogy egy 12 marsi napot felölelő barangolás során érte el a Curiosity jelenlegi 37. marsi napját.

A Curiosity az utolsó hat marsi napot módszeres teszteléssel töltötte, ennek fókuszában 2,1 méteres robotkarja állt, mely számos eszközt hordoz végén, többek között egy kőzetfúrót és a MAHLI (Mars Hand Lens Imager) kamerát. Trosper szerint már csak egy sol kell a robotkar ellenőrzéséhez. A csapat azt is tervezi, hogy a robotfelderítő MastCam készülékét az ég felé fordítja, így megvizsgálhatja a Nap előtt elhaladó Phobosz holdat.

Majd a 2,5 milliárd dolláros robot több mint egy hét elteltével ismét készen áll, hogy újra mozgásba hozza hat kerekét. „Ezt követően péntek estétől kiindulóan a terv: menni, menni, menni” – mondja Trosper.

A Curiosity akkor áll meg, amikor a kutatók megfelelő célpontot találnak a MAHLI kamerának és az alfa-részecske röntgenspektrométernek (APXS), mely szintén a robotkaron ül. Az APXS a kémiai elemek mennyiségét méri a kőzetekben és talajban azáltal, hogy a vizsgált anyagot röntgensugaraknak és alfa-részecskéknek (hélium atommag, két protont és két neutront tartalmaz) teszi ki.

Fő feladata meghatározni, hogy a Gale-kráter területe valaha hordozhatott-e mikrobiális életet. Elsődleges tudományos célpontja a Sharp-hegy – a Gale szívéből kiemelkedő, 5,5 méteres képződmény -, ahol a Mars körül keringő szondák múltbeli folyékony víz jeleire bukkantak. A robotfelderítő azonban először nem a 10 kilométerre található hegy lábához igyekszik. Jelenleg a Glenelg az elsődleges célpont, ahol háromféle terep fut össze. A Glenelg 400 méterre található a landolási helytől. Eddig a Curiosity 82 métert tett meg egyenes vonalban számítva a Glenelg felé. Míg a csapat szeretné, ha a felderítő naponta 100 métert menne, jelenleg solonként csak 40 métert igyekeznek megtenni.

Miután a Curiosity a MAHLI-val és az APXS-szel megvizsgálta a kőzetet, poros területre él, ahol először túr bele a marsi talajba. A kinyert mintát a fedélzetén lévő elemző készülékekbe – Sample Analysis at Mars instrument (SAM) és Chemistry and Mineralogy tool (CheMin) - helyezi. Ezt követően először próbálja ki fúróját, mely izgalmas pillanat lesz a csapatnak, mivel a fúró lehetővé teszi, hogy a robot 2,5 centiméterre behatoljon a kőzetbe, ami sokkal mélyebb furatot jelent, mint a többi marsi robot esetén.

A Curiosity – másik nevén Mars Science Laboratory – két földi éves misszióra készült. Azonban sokan arra számítanak, hogy akár egy évtizedig vagy tovább is működik majd.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Magyar ötlet lehet a megoldás a szuperbaktériumok ellen
Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelenik meg. A gyógyszereknek ellenálló baktériumoknak is van gyenge pontja. A magyar kutatók antibiotikumok kombinálásával ezeket a gyenge pontokat támadják - laboratóriumi körülmények között már eredményesen.
csütörtök 17:30
Miért ragadnak meg dallamok az agyunkban?
Szinte mindennap megtapasztaljuk, hogy egy-egy fülbemászó melódia vagy éppen idegesítő dalocska bukkan fel agyunkban, újra és újra lejátszva magát. A jelenséget a szakemberek szerint sokszor egy háttérben felcsendülő zeneszám váltja ki, és leggyakoribb azoknál, akik zenével átitatott környezetben élnek.
csütörtök 17:27
Megvan az állatok bioiránytűje?
Az állatok navigációs képessége máig igazi rejtély a kutatóknak. Idén végre két kutatócsoport is közelebb jutott megoldásához.
csütörtök 17:23
Pályára állt a Vénusz körül az Akacuki
A Japán Űrügynökség szerdai bejelentése szerint Vénusz-szondája előnyt kovácsolt régóta várt második esélyéből és pályára állt a belső bolygó körül, öt évvel azt követően, hogy első kísérletét hajtóművének meghibásodása meghiúsította.
csütörtök 17:19
Töretlen a planetáriumok népszerűsége
A planetáriumok működésének tapasztalatairól, az oktatásban betöltött szerepük fontosságáról tanácskoztak annak a workshopnak a résztvevői, amelyet hétfőn tartottak az ország első, Pécsett berendezett állandó planetáriuma megnyitásának 40. évfordulóján a baranyai megyeszékhelyen.
csütörtök 17:16
Áttörés a magyar szívgyógyászatban
Több ezer embert érint Magyarországon a szívbillentyű-záródás zavara, vagyis amikor a vér visszaszivárog a szív másik üregébe. Rajtuk segít az a beavatkozás, amelyet hazánkban elsőként a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján végeztek el.
csütörtök 17:13