Az Országgyűlés honlapján olvasható zárszámadás indoklásában kifejtik: a kormány a konszolidáció során többször nem szokványos eszközöket alkalmazott, ám ezek a fennálló strukturális problémák megoldásához és a szuverén adósságválság Magyarországra átgyűrűző hatásainak kezelésére nemcsak hogy indokoltak, de szükségesek is voltak. Ezek az intézkedések elengedhetetlenül szükségesek voltak a magyar gazdaság és társadalom átfogó megújításához, versenyképessége fokozásához.

Megemlítik azt is: az EU/IMF-megállapodás realizálódása esetén a kamatkiadások és az államadósság alakulása kedvezőbb lehet a konvergenciaprogramban prognosztizáltnál. A kormány a jövőbeli megállapodást elővigyázatossági hitelkeretnek tekinti: az ország ugyanis jelenleg is képes finanszírozni magát a piacokról.

A GDP tavaly - a tervezett 1,5 százalékos bővülés helyett - 1,7 százalékkal növekedett. A gazdasági teljesítmény tovább javult 2010 után 2011 első negyedévében, majd ezt követően közel 1,5 százalékos bővülést mutatott fel az év többi negyedévében.

Az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete előzetes adatok alapján - a nem tervezett egyszeri tételeket is figyelembe véve - a GDP 4,3 százaléka volt. Hangsúlyozzák, hogy a szufficit mellett a "normál" költségvetési folyamatokat a kormány - az előzetesen számított 3 százalékos gazdasági növekedés helyett 2 százaléknál kisebb növekedés mellett is - kézben tartotta.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya - egyszeri tételek nélkül - az eredeti 687,4 milliárd forinttal szemben 627,3 milliárd forint lett, a GDP 2,2 százaléka. A magyar költségvetési törvény szerinti hiánycél - az egyszeri tételek nélkül - ezáltal jóval az elvárt mérték alatt teljesült.

A nem tervezett egyszeri tételek nélküli uniós módszertan szerinti hiány - a kormány által kitűzött 2,94 százalékos GDP-arányos mérték alatt, a GDP 2,43 százaléka lett.

Az NGM a közleményben kiemeli: a 2011. január 1-jével bevezetett új családi adóalap-kedvezmény már az egygyerekes családok jövedelmi helyzetét is jelentős mértékben javította, nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkeresetek 9,9 százalékkal emelkedtek, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal nőtt egy év alatt.

A zárszámadásban ismertetik: 2011-ben tovább javult Magyarország külső egyensúlya. Míg 2010-ben a reálgazdasági aktívum a GDP 6,3 százalékát érte el, 2011-ben a többlet 7,2 százalék volt. 2011-ben az államadósság rátája 80,8 százalékra mérséklődött, amely magasabb a vártnál, oka elsősorban az átmeneti árfolyamgyengülés volt. Kisebb piaci turbulenciákon kívül az állampapírpiac stabilan működött az év során.

Az ország 2011 decemberében visszafizette az Európai Bizottságtól felvett hitel első részletét (2 milliárd euró értékben), majd 2012 februárjában a Nemzetközi Valutaalap hitelét kezdte el szerződés szerint törleszteni (527 millió SDR). A nyugdíjpénztári vagyon átvétele is jelentős hatással volt az államadósság alakulására.

Az állami feladatellátáson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 19,1 százalékot tett ki. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások az előző évi szintet meghaladva 13,9 százalékban teljesültek.

A rendvédelem és közbiztonság javítása, a szervezett bűnözés megfékezése a 2011. évi államháztartási kiadások 3,7 százalékát tette ki. Ezen belül a rend- és közbiztonsági feladatok ellátására a kiadások 2,1 százalékát fordította a költségvetés. Jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) 2011-ben az államháztartás kiadásainak 57,6 százalékát fordították, oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra 10,8 százalékát.

Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére a kiadások 8,8 százalékát fordították. E funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a kórházi tevékenységek és szolgáltatások jelentették, a kiadások 3,5 százalékát. A nyugellátások mértéke csökkent az előző évihez képest, a kiadások 19,5 százalékára. Arányát tekintve kevesebbet fordított a költségvetés többek között a munkanélküliek ellátására, valamint egyes szociális támogatásokra is.

A lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra kifizetett összegek aránya az előző évihez képest csökkent, az összkiadások 2,9 százalékát jelentette. A szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 2,8 százalékot képviseltek.

A gazdasági funkciók összességében 13,1 százalékot tettek ki. Ezen belül a közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatásokra kiemelkedő, 5,9 százalék jutott.

A mezőgazdaságra fordított kiadások az összes kiadás 1,5 százalékát tették ki, tekintve, hogy az agrártámogatások jelentős részét közvetlenül az Európai Uniótól kapták meg a termelők. A környezetvédelemre az összkiadások 1,6 százalékát fordította az állam, ez kismértékben meghaladja az egy évvel korábbi mértéket.