Közeledik május vége, amikor az államhoz visszatérő pénztártagok jogviszonya megszűnik. A visszalépés kapcsán a pénztárak számára egy nagyon fontos tényező, hogy mikor, milyen formában kell a vagyont átadniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő alap számára. A PSZÁF adatai szerint akár a 30 milliárd forintot is elérheti az az értékpapír portfólió, amit pénzzé kell tenniük a pénztáraknak a következő hetekben, hónapokban. 

A ma benyújtott Selmeczi Gabriella által jegyzett indítvány szerint a pénztáraknak május végén el kellene különíteniük a visszalépő tagok vagyonát, a vagyont pedig 2012. október 12. napjáig kell az állami alap számára átadni. Csak készpénz és magyar kötvény lehet a portfólióban, a többi eszközt, mint például befektetési jegy, részvény, értékesíteni kell, erre szeptember 30-ig kapnak lehetőséget a pénztárak. További megkötés, hogy a május végi helyzethez képest nem lehet a magyar kötvényarány alacsonyabb az átadáskor.

A lépés azért is meglepő, hiszen egy évvel ezelőtt, amikor a visszalépés nyitott volt, akkor a pénztárak a tagok portfóliójának megfelelően adhatták vissza a vagyont az államnak, akkor viszont a határidő is sokkal szorosabb volt. Az indoklás szerint azért változtatnának a szabályokon, mivel el akarja kerülni az állam a kockázatos eszközök árfolyamváltozásából adódó esetleges veszteséget.

Ez a rész azért is fontos, mivel a május végi időpont és a portfólió több elemének értékesítése közötti időben a kockázatos eszközök árfolyama változni fog, és ha az állam legalább a május végi összeget látni akarja, akkor a pénztáraknak úgy kell a papírok értékesítését megoldaniuk, hogy abból ők jól jöjjenek ki, vagyis veszteségük május végéhez képest ne keletkezzen. Egyértelmű utalás nincs arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha veszteséget szenved a pénztár idő közben, a javaslat indoklásából viszont az derül ki, hogy az állam ezt a kockázatot nem akarja felvállalni, ami azt jelentené, hogy a kockázatot a pénztárakra hárítják át.

A pénztárakból március végéig 25 ezer tag élt a lehetőséggel, és lépett vissza az államhoz, annak ellenére, hogy 2011-ben amikor hasonló szituáció volt, akkor még a pénztárakat választották ezek a tagok. A tavaly év végi PSZÁF adatok szerint a 100 ezer tag birtokában 227 milliárd forint volt, ha a 25 ezer tagra vetítjük, akkor 56 milliárd forint kerülhet vissza az államhoz. Akkori adatok szerint ennek az összegnek körülbelül a fele volt olyan eszközbe denominálva, amit nem lehet az államnak visszaadni, vagyis ezeket értékesíteni kell.

A bizonytalan környezetben nem lehet tudni, hogy miként alakulhatnak az árfolyamok, az európai helyzet nagyon kockázatos, a részvényindexek pedig az utóbbi időben esést mutattak. A pénztárak számára egy reális opció a kockázatos eszközöktől még időben megszabadulni, hiszen ki tudja mi következik a következő hónapokban. A pénztárak vélhetően, azoktól a papíroktól, amitől meg tudnak szabadulni könnyen, azt el fogják adni, és biztonságos menedékbe vonulnak, hogy a kockázataikat csökkentsék. A magyar piacra ennek viszont kevésbé lesz hatása, hiszen a mögöttes eszközök jellemzően külföldiek. Ettől függetlenül az alappiacon még akár 20 milliárd forintos visszaváltásokra is fel lehet készülni.