Az új BTK-ban fokozott hangsúlyt élvez a termékbiztonság követelménye, hiszen a jogszabály értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki rossz minőségű terméket jó minőségűként hoz forgalomba. Rossz minőségű a termék akkor, ha az előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg. Ha pedig nincs ilyen vonatkozó előírás, úgy azon termék számít rossz minőségűnek, amely nem használható rendeltetésszerűen vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent. Így bűncselekménynek minősül például, ha valaki a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak nem megfelelő elektromos árucikket, például elosztót hoz forgalomba, de ide sorolható a nem megfelelő minőségű élelmiszer forgalomba hozatala is. Még szigorúbb büntetés kerül kiszabásra, ha valaki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követi el a bűncselekményt: ekkor egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetést is kaphat az illető.

A fogyasztókhoz eljutó termékek biztonságosságát szolgálja a megfelelőség hamis tanúsításának tényállása is. Ennek értelmében, ha valaki
megfelelőségi tanúsítványban, megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával tanúsít valótlan adatot, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény akkor kerül elkövetésre, ha a fenti cselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű termék vonatkozásában valósítják meg. A megfelelőség hamis tanúsításának tényállását valósítja meg ennek alapján többek közt az a gyártó, aki a termék biztonságosságát igazoló CE-jelölést helyez el tömegével legyártott termékein úgy, hogy azt nem vetette alá a kötelező biztonságossági vizsgálatoknak.

A fogyasztók megtévesztésének büntetőjogi tényállása szintén szigorításra kerül. A törvény itt külön kitér a termékbemutatók
esetkörére, ennek értelmében: "Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési
esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A szervezett termékbemutató fogalma is meghatározásra kerül, így ez alatt a termék forgalmazása céljából szervezett utazást kell érteni vagy az egyes rendezvények alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenységet.

Bűncselekményt valósít meg továbbá az a kereskedő, aki nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad azért, hogy termékeit eladhassa - ez esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Az áru lényeges tulajdonsága lehet például annak összetétele, a rendeltetési cél ellátására való alkalmassága, műszaki jellemzői, eredete vagy származási helye. Az új rendelkezések értelmében így már az is elköveti a "fogyasztó megtévesztése" bűncselekményt - és ahhoz nem szükséges a nagy nyilvánosság, mint feltétel megléte -, aki például annak tudatában ad el nagy értékű légtisztítót egy fogyasztónak, hogy a termék nem is alkalmas a levegő tisztítására.

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelméhez fűződő érdek kerül érvényesítésre a fogyasztók megtévesztése minősített esetében: ha ugyanis a fogyasztónak az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben adnak megtévesztésre alkalmas tájékoztatást, úgy az elkövető már három évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel számolhat.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tapasztalatai szerint szükség is van a súlyosabb szankciókra, elég csupán a termékbemutatók példáját venni: a fogyasztók panaszaikban sokszor számolnak be már az első használat után rögtön berozsdásodó, eldeformálódott "rozsdaálló" edénykészletekről, eredeti bőrként reklámozott, csavarjait hullató műbőr-masszázsfotelekről és hasonló silány minőségű árucikkekről.