A megbeszélések sikerének esélyét "fele-fele" arányúra tették az idézett tájékoztatók, azzal, hogy végül az orosz kormány és a Gazprom hozza meg a döntést két hónapon belül. Az újság úgy tudja, hogy ha a döntés pozitív lesz, akkor 2015-ben kezdődhet a horvát vezetékszakasz építése.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy ilyen tárgyalásokról korábban is terjedtek már hírek abból a megfontolásból, hogy alkalmasint problémák lehetnek a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítésével. A Gazprom vezérigazgatója azonban június 4-én cáfolta, hogy bármi gond lenne. "Magyarországgal (kapcsolatosan) a határidők nem kritikusak, nem mondanám, hogy lennének problémáink" - így nyilatkozott Alekszej Miller vezérigazgató.

A Gazprom egyelőre négy elképzelést vizsgál a vezeték térségi elágazásaira és útvonalaira. Két lehetséges irány Szerbián és Magyarországon keresztül vezetne Ausztriába, egy harmadik Szerbián, Magyarországok és Szlovénián át az olasz-osztrák határhoz tartana, a negyedik lehetséges útvonal pedig Szerbia-Horvátország és onnan esetleg Szlovénia. Ezek az alternatívák vagy akár egyidejű lehetőségek a Gazprom honlapján megtekinthetők.

A Déli Áramlat az egyik nemzetközi terv Ukrajnát elkerülő földgázvezetékek építésére Oroszországból Európa felé. A Déli Áramlat eredetileg az orosz Gazprom földgázvállalat és az olasz ENI energiacég közös ötlete. A Gazprom és az ENI 2007. novemberben aláírt megállapodásához azóta csatlakozott a francia GDF és a német BASF-Wintershall, illetve vegyesvállalati megállapodásokban az illetékes cégek mindazokból az országokból, amelyeken a vezeték a tervek szerint áthalad.

A vonatkozó magyar-orosz megállapodást 2008. februárban írta alá Moszkvában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A fele-fele arányú vegyesvállalat egyik tulajdonosa a Gazprom, a másik az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt, majd az MFB tulajdonrészét most augusztus elején átvette a MVM Magyar Villamos Művek. "Növekedési stratégiánk végrehajtásának újabb jelentős lépése a Déli Áramlat vezeték magyar szakaszát előkészítő társaság 50 százalékának megvásárlása. Ezzel komoly mértékben növelhetjük a társaságcsoport szerepét a gázinfrastruktúra területén" - idézte az átvételről szóló közlemény Baji Csabát, az MVM elnök-vezérigazgatóját.

Orbán Viktor miniszterelnök április 23-án Brüsszelben azt mondta, Magyarország számára puszta gazdasági megfontolásokból sokkal jobb, ha a Déli Áramlat magyar területet is érint.

Déli Áramlat: erre vagy arra?

Korántsem új fejlemény a Horvátországot keresztező Déli Áramlat terve, hiszen az orosz kezdeményezésű projekt több különböző, egymást nem feltétlenül kizáró szállal is számol. A horvát napilapban megjelent írást egyéb okból is érdemes kritikával fogadni.

A zágrábi Jutarnji list ("Reggeli lap") értesülése szerint a Gazprom exportja számára orosz—olasz, kisebb részben pedig francia és német vállalkozásban létesítendő Déli Áramlat földgázvezeték nyomvonala az eredeti tervtől eltérően elkerüli majd hazánkat és Ausztriát, ugyanis Horvátországon keresztül éri majd el végcélját, Olaszországot.

Noha ez az elképzelés már több mint egy éve nyilvánosságra került, és azóta is időről időre felmerül, az érdekelt felek most újabb két hónappal későbbre, október közepére halasztották a döntést. Ami azért különös, mert Vlagyimir Putyin elnök kampányában, majd megválasztása után is határozottan parancsba adta, hogy a Déli Áramlat vezeték építését idén decemberben minden körülmények között kezdjék el. Végleges nyomvonal hiányában azonban ez még akkor is képtelenség, ha a vezeték szárazföldi és tengermélyi szakaszára szánt, erősen alábecsült költségek (6,5, illetve 10 milliárd euró) egy része már az EMFESZ keserves történetéről ismert svájci Zug városában bejegyzett South Stream Transport AG számláján van.

A magyar és az osztrák szakasz kiváltását szolgáló horvátországi vezetékről a hét végén érkezett hírt nem csak a nehezen megmagyarázható kéthónapos döntési határidő miatt érdemes kritikával fogadni. Az orgánum, amely közzétette, jó ideje nyíltan a balkáni orosz terjeszkedés és annak éllovasa, a Zarubezsnyefty nevű orosz vállalat propagandistája. A Jutarni list irányította a közelmúltban a MOL és vezetői elleni lejárató kampányt, miközben a magyar vállalat által irányított horvát INA egyik vezetője, a közel két évtizeden át orosz energetikai vállalatoknál dolgozó Ivo Sanader szócsöve volt. Mindez valóban óvatosságra int a "horvát kártya" kijátszásának megítélésekor.

A Gazprom egyébként sem először él az "elterelő hadművelet" eszközével: 2012 első felében, a jobbközép bolgár kormánynak a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyező (és Putyinhoz hasonlóan feketeöves dzsúdós) fejét, Bojko Boriszov kormányfőt Moszkvában azzal fenyegették meg, hogy ha tovább halogatja Szófia beleegyezését, akkor a Déli Áramlat útvonalát Románia felé terelik. A bolgár miniszterelnök végül az orosz földgázimport árának jelentős csökkentése fejében adta meg a szükséges hozzájárulást. A kulisszák mögött nem csak Bulgáriában, hanem a leendő vezeték egész hosszában folytatódik az alkudozás.