A frissen elfogadott törvénymódosítás szerint 2015-ig eltolta a kormány az egyéni nyugdíjszámlák felállításának határidejét, miközben korábban arról lehetett hallani, hogy már ebben az évben befejeződhet a folyamat. A határidő kitolására azért van szükség, hiszen a vártnál sokkal lassabban megy az adatok összegyűjtése, rendszerezése és egyeztetése.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint 2 évente 5 éves korcsoportonként előírt egyeztetés követően alakulhat ki az egységes váromány-nyilvántartás, ami azt jelenti, hogy az adatok egyeztetése az 1955-1959 közötti években születetteknél végzik el, és csak akkor lépnek tovább, ha ez befejeződik. Az adategyeztetésre 2014 végéig van lehetőség, és azért itt kezdik meg a munkát, hiszen ez a korosztály fog hamarabb nyugdíjba vonulni. Ezt követően indulhat csak meg a fiatalabb korosztályok szolgálati idejének, valamint járulékfizetésének történetének a visszafejtése.

Német György nyugdíjszakértő a lapnak azt mondta, hogy "a helyzet cseppfolyós, és nem látszik konkretizálódni a kormányelképzelés" az egyéni számláknál. Azt is hozzátette a szakértő, hogy a mostani törvénymódosítással lényegében visszavonja a kormány a korábbi ígéretét, hogy az egyéni számlákat bevezeti.

Bennfentesek szerint a rendszer kialakításánál számos dolog nincs egyértelműen letisztázva, így az sem, hogy ki fogja majd működtetni és felügyelni a járulék-nyilvántartási rendszert. A kormányon belül azért alakulhatott ki harc, hiszen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egymással versengve akar célba érni, az intézmények közül az első inkább a KDNP-hez, míg utóbbi a Fideszhez közeli.

Informatikai oldalon elvileg gyorsabban is meg lehetne oldani a számlák kialakítását, azonban a legfőbb gond az adatokkal van, hiszen sok embernél az adatok különböző hatóságoktól történő összegyűjtése hatalmas feladat. Elektronikusan elvileg 80 millió okmány áll rendelkezésre, azonban ebből 50 millió csak a papíralapon, beszkennelve van meg, ezért pedig nagyon körülményesen kezelhető.

Egyelőre a kormány elképzeléseiből annyit lehet tudni, hogy a német pontrendszer felé kívánunk elmozdulni, aminek az alapja a svéd rendszerhez hasonlóan a megfelelő nyilvántartás. Az egyéni számlák kialakítása tehát elengedhetetlen, hiszen a szükséges adatok megléte mellett lehet csak átlátható a rendszer. Az viszont még most sem derült ki, hogy a jelenlegi és az új állami nyugdíjrendszer között mennyire gyors átmenetet akar a kormány, bár a mostani törvénymódosítás alapján inkább hosszabb átmenetre lehet felkészülni.