A jövő boltjainak egyik érdekes elemét készül bevezetni Nagy-Britanniában az Asda áruházlánc. A második legnagyobb brit üzletlánc hologramos bolti eladókat tesztel: egyik boltjukban néhány hónapja már egy virtuális eladónő köszöntötte a vevőket - nagy sikerrel.

A The Grocer című szaklap beszámolója szerint a virtuális eladónő januárban dolgozott a lánc Milton Keynes-i boltjában, üdvözölte a vevőket, és felhívta figyelmüket az aktuális akciókra. Az Asda szóvivője szerint az újdonság kimondottan sikeres volt, a hologramos dolgozó nagy sikert aratott a vevők körében.

A fejlesztő Tensator cég szerint a hologram-eladó kiválóan használható arra, hogy informálja és szórakoztassa a vevőket, például hogy borokat ajánljon a vacsorához - mindezt éjjel-nappal, gyakorlatilag minimális beruházással, így könnyen lehet, hogy akár egyfajta alternatívát is jelenthet a bolti eladók helyett. A technológia a gyakorlatban úgy működhet, hogy a vevők felmutatja a hologram-eladónak a borosüveg vonalkódját, mire az a memóriájából elmond minden tudnivalót a borról, ajánl hasonló borokat más árkategóriában, vagy akár hozzájuk passzoló ételeket is.

A technológia alkalmazható például repülőtereken, az egyszerű becsekkolásnál, vagy akár gyógyszertárakban is, a készítmények használatának, mellékhatásainak elmagyarázására.

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású tudós, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy „egész”, „teljes” és „írás”, „irat”. Vagy tizenhat esztendeig lapult ez a módszer – és elnevezése – a szakmai folyóiratokban. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Önkiszolgáló pénztár

"Belgiumban van egy bolthálózat, ott leveszel a polcról egy kézi szkennert, vásárlás közben lehúzod a kódját annak, amit veszel, és a végén fizetsz, pénztáros nincs" - magyarázta a Nyugaton már több országban bevett önkiszolgáló vásárlás - angolul self-service checkout - lényegét a Belgiumban élő Pethő Zoltán. Tíz-tizenöt vásárlásonként a bolt dolgozói kipakoltatják a szatyrot. Ha valami nincs rendben, nincs retorzió, csak egy ideig gyakrabban ellenőrzik a vásárlót, akit mindig a saját pontgyűjtő kártyája alapján azonosítanak.

A kézi szkenner helyett más boltokban - például az angliai Tescókban - olyan pénztárgépek működnek, amelyek mögött nem ül pénztáros. Az áruk vonalkódját mindenki maga érinti az automata szenzorjához, bezacskózza és fizet, kártyával vagy készpénzzel. A műveletet kamerákon figyelik, és beépített mérleggel is ellenőrzik a pultra pakolt és megvásárolt árukat. A rendszer alapvető célja, hogy a segítségével a vásárlók elkerülhessék a sorban állást. "Sokkal gyorsabb lett a vásárlás, heti szinten órákat spórolsz" - mondta Pethő.

A magyar vásárlók egy része azt mondta, szívesen kipróbálná az önkiszolgálást, ha ezzel elkerülhetné a sorban állást, mások viszont amiatt aggódtak, hogy az ilyen gépek miatt pénztárosok veszítenék el az állásukat. Bár Angliában és az Egyesült Államokban vannak olyan üzletek, ahol csak önkiszolgáló pénztárgépeknél lehet fizetni - az angliai Northamptonban megnyílt Tescóban mindössze egy dolgozó ügyel a gépekre a BBC szerint -, a legtöbb helyen viszont a rendszer párhuzamosan működik a hagyományossal, és több olyan dolgozóval, akik felügyelik a vásárlást. 


Magyarországon is vannak már önkiszolgáló pénztárak

Újszerű technológiai megoldásokkal a magyar üzletekben is találkozhatunk. Több boltban működnek például önkiszolgáló kasszák, ahol a vásárlók maguk intézhetik a fizetést. Az önkiszolgáló pénztárak teljesen automatizáltan működnek: a vásárlók maguk olvassák be a kiválasztott termékek vonalkódját, majd a végösszeget készpénzben vagy kártyával egyenlíthetik ki. Az automata pénztár természetesen visszaad és nyugtát is nyomtat a vásárlásról.

Van olyan áruház is, ahol a legmodernebb infokommunikációs rendszer folyamatos tájékoztatást ad az aktuális információkról, az egyes termékek összetevőiről, áráról, segít a választékból az igénynek legmegfelelőbb termék kiválasztásában. A mérlegeken mérés közben videófilmek, képek, receptek adnak ötletet, például ahhoz, hogy mit főzzünk ma vacsorára. Kézbe vehető a vásárlás, a mobil eszközökön követhető a kosárban szereplő áru aktuális értéke. A pénztárnál a fizetés akár egy mobiltelefon segítségével is megoldható, vagy a mobilunkra megérkezett kupon felhasználható.

Több magyarországi üzletben elektronikus árcímke mutatja valamennyi termék árát a papíralapú polccímke helyett, a dolgozók így egyetlen gombnyomással tudnak változtatni az árakon.