A jövő évi büdzsé kiadási főösszege 15.476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14.799,7 milliárd forint. A javaslat szerint a központi költségvetés bevételei 9.849,2 milliárd forintot, kiadásai 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki, hiánya 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka.  Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiánnyal számol, 1.649,4 milliárd bevétel és 1.675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, a javaslat szerint mindkettő 2.874,5 milliárd forint lesz 2013-ban. A helyi önkormányzatok bevételeit 2.248,3 milliárd forintra, kiadásait 2.308,3 milliárd forintra tervezi a beterjesztett javaslat, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka.

Az előterjesztésben a kormány 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken 2013-ban a büdzsében szereplő makrogazdasági pálya szerint. A javaslat 2014-re, majd az azt követő két évre is 2,5-2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A fogyasztói árindex a makropálya szerint 2013-ban 4,2 százalék, a következő három évben 3 százalék lesz, ami megfelel a középtávú inflációs célnak. A háztartások fogyasztása jövőre kis mértékben, 0,2 százalékkal nő, majd 2014-ben 2,1, 2015-ben 2,2, 2016-ban pedig 1,9 százalékkal.

A beruházások a tavalyi 5,4 százalékos visszaesés után az idén 2,3 százalékkal mérséklődnek, majd 2013-ban 0,3 százalékkal nőnek, a következő három évben pedig rendre 3,5, 3,5, illetve 3,8 százalékkal bővülnek. A javaslat növekvő exporttal és importtal számol: az idei 4,7 százalékos kivitel-növekedéssel szemben jövőre már 8,8 százalékos emelkedést vár, majd a következő 3 évben 10,5-10,5 százalékot. Az importban az idei 2,8 százalékos emelkedést a kormány szerint jövőre 8 százalékos bővülés követi, 2014-2016-ban 10,9-10,9 százalék. 

A folyó fizetési mérleg az idei 3,3 milliárd eurós aktívum után jövőre 4,2 milliárd euró lesz, és a következő három évben is hasonlóan alakul. A GDP-arányos fizetési mérleg aktívum az idei 3,4 százalékot követően 2013-ban 4,1 százalék lesz, majd 2014-ben 4 százalék.

Több jut oktatásra és lakásügyekre, kevesebb egészségügyre

Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból, miközben az állam gazdasági funkcióira kevesebb - derül ki a pénteken a parlamentnek benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az államháztartás 17.785 milliárd forintnyi összkiadásának 57,7 százaléka - több mint 10 ezer milliárd forint - megy jóléti kiadásokra 2013-ban, ami némi emelkedés az idei 56,9 százalékhoz képest. Eközben az állami működési funkciókra 14,9 százalék jut az idei 14,6 után, az államadósság-kezelésre 9,1 százalék az idei 8,2 százalék után, a gazdasági funkciókra 14,7 százalék az idei 16,1 százalékot követően.

A jóléti funkciók tekintetében az egészségügy az egyetlen terület, amelyre az ideinél kevesebb jut majd, a teljes kiadás 7,7 százaléka, míg az idén 8,3 százalék jutott. Oktatásra az összes kiadás 10,6 (idén: 10) százalékát, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 33,6 (idén: 33) százalékát, lakásügyre 3,1 (idén: 2,8) százalékát költik. Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre az ideivel megegyezően 2,8 százalékot fordít az állam. A saját működésén belül általános közösségi szolgáltatásokra 9,8 százalék jut az idei 9,5 százalékot követően, míg a védelmi kiadások aránya változatlanul 1,5 százalék, a rendvédelemre és a közbiztonságra pedig az összes pénz 3,6 százaléka jut az idei 3,5 százalék után.

A gazdasági funkciók közül megszűnik az eddig 0,2 százalékkal részesedő tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatcsoport, míg a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra változatlanul 2,2 százalékot, bányászati és ipari tevékenységre 0,7 százalékot fordítanak. Jelentősen kisebb, az eddigi 6,8 helyett 6,4 százalékos szelet jut a közlekedési és távközlési tevékenységre, és 3,2 helyett 2,3 százalék közúti közlekedésre.

A vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások 1,7 részesedése ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedik, a távközlésé 0,1-ről 0,2-re, az egyéb közlekedésé és szállításé 1,9-ről 2,1-re. Mérséklődik a környezetvédelemi kiadások aránya is, 1,5-ről 1,4 százalékra.

Adósságfinanszírozás elsősorban a piacokról

A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a forintkibocsátások szerepe lesz a meghatározó az államadósság finanszírozásában, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat - jelentős részben a 2008-tól, a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is - elsősorban piaci devizakibocsátással kívánják biztosítani - derül ki a pénteken a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból.

A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból a forintpiac stabilitásának megőrzését, a piaci likviditás erősítését és a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása mellett a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatását tartja kiemeltnek a kormány. Jövőre összesen 1,4 milliárd euró devizakötvény, valamint 3,2 milliárd SDR (3,7 milliárd EUR) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes.

A tervezett devizakibocsátások mellett további devizaforrást jelent, hogy 2013-ban továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amely 800,0 millió euró (239 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához - olvasható a törvényjavaslatban.

A központi kormányzat hiányának finanszírozását a tervek szerint forintkibocsátások biztosítják. A nettó forintkibocsátáson belül meghatározó a hosszúlejáratú forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe továbbra is az átmeneti likviditási igény biztosítása lesz. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének további erősítése, ezen belül főként a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvényeké. A központi költségvetés adóssága a jövő év végére a hiány finanszírozása miatt várhatóan 683,6 milliárd forinttal, 21.940,3 milliárd forintra növekszik, ami ugyanakkor a GDP 71,5 százalékára csökkenő adósságrátát jelent.

1.226,3 milliárd forintot tesz ki, ami emelkedést jelent a 2012-es előirányzat 1.005,7 milliárd forint nettó kamatkiadáshoz képest. A nettó kamatkiadások 2013-ban várhatóan a GDP 4,0 százalékát teszik ki, a 2012. évi 3,4 százalék után. A kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomag hozamát - áll a büdzséről szóló előterjesztésben.

A tranzakciós illeték és bankadó is szerepel a javaslatban

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer - azaz az államháztartás önkormányzatok nélküli részének - bevételei 14.799,7 milliárd forintra rúgnak, szemben a 2012. évi 14.340,95 milliárd forinttal, ami 3,2 százalékos növekedés. A 283 milliárd forintra tervezett tranzakciós illeték-bevétel mellett a pénzügyi szervezetek különadója is szerepel, 72 milliárd forinttal.

A kormány jövő évi adó- és járulékpolitikai célkitűzéseit az határozza meg, hogy az államadósság csökkentését szem előtt tartva, a kitűzött hiánycélhoz biztosítani kell a megfelelő költségvetési bevételeket. Az adópolitikai lépések továbbra is az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, a magyar cégek versenyképességének javítására irányulnak. A kormány a jövedelmi adókról a fogyasztási és a forgalmi típusú adókra teszi a hangsúlyt - derül ki az előterjesztésből.

A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, így a jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16 százalék lesz.

A személyi jövedelemadó bevételi terv 1.540,3 milliárd forint. A 2013. évre vonatkozó tervezés a nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 5,1 százalékos növekedését vetíti előre. A tervezett összeg az adóváltozásokkal módosított bevétel. Az adóváltozások a tárgyévben összességében 107,2 milliárd forint költségvetési bevételcsökkenést eredményeznek. Illetékekből a központi költségvetés 2013. évi várható bevétele 110,4 milliárd forint.

A pénzügyi tranzakciós illetéket a Széll Kálmán Terv 2.0 hívta életre, az új adónem 2013. január 1-jétől lép hatályba. Az illeték a Magyarországon végrehajtott – egyes meghatározott – fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher. Jellemzője, hogy forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki tranzakciókra, valamint a postai ügyletekre terjed ki. Előirányzata 283 milliárd forint.

A távközlési adót 2012. július 1-jétől vezetik be. Az új adónem alanya a távközlési szolgáltató. Az adóalap az indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek száma, az adó mértéke egységesen 2 forint/megkezdett perc vagy küldött üzenet. Ebből a közteherből 44 milliárd forintra számít a kormányzat.
A pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól. Ugyanakkor lesz biztosítási adó, ami január 1-jén lép hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. Az egyesített összegű adónem 2013-as előirányzata 52,5 milliárd forint.

Kedvezményt jelent a továbbra is érintett szervezetek, cégek számára, hogy az adómérték a felére csökken: a pénzügyi szervezetek különadója címén tervezett bevétel 72 milliárd forint, amely 115 milliárd forinttal, 62 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 187 milliárd forintnál.

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a traznakciós illeték 1 ezrelékes mértéke nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja. Megjegyezte, hogy felső korlát nélkül 300-400 milliárd forint lenne az illetékből származó bevétel. Elmondta, a kormány több kérdésben folytat tárgyalásokat a bankszövetséggel, így az illeték felső korlátjáról, a bankadó esetleges kivezetéséről, és egy pénzügyi élénkítő paktumról. Ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek, hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell - mondta. Az egyes ágazatokat terhelő különadó (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók) 2013-tól megszűnik a javaslat szerint.

Az energiaellátók jövedelemadója 2013. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel, a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és települési hulladékkezelést végzőkkel. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra változik. Az energiaellátók jövedelemadója mérlegsoron 40 milliárd forint bevételi összeg szerepel. 

A társasági adó címén a tervezett bevétel 380,8 milliárd forint. Ez a bevétel 24,6 milliárd forinttal, 7 százalékkal haladja meg a 2012. évben a költségvetési törvény által előirányzott 356,2 milliárd forintot. A hitelintézeti járadék 2013. évre tervezett összege 8,1 milliárd forint. Cégautóadóból a költségvetés 39 milliárd forint bevételt vár. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett bevétel 178,2 milliárd forint. Ez 46,8 milliárd forinttal, 21 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 225 milliárdnál.

A bányajáradék tervezett bevétele 95 milliárd forint. Döntő részét, több mint 97 százalékát továbbra is a kőolaj- és a földgáztermékek utáni befizetések jelentik. Játékadóból a központi költségvetésnek 58,1 milliárd forint bevétele várható 2013-ban.  A 2013. évre tervezett általános forgalmi adó bevétel 2.826,4 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,2 százaléka. A tervszám a bázisévi előirányzatot (2.722,0 milliárd forint) 104,4 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) haladja meg.  Jövedéki adóból a várt bevétel 913,1 milliárd forint, ez gyakorlatilag megegyezik az idei előirányzattal (913,9 milliárd). A költségvetés 2013. évre tervezett regisztrációs adó bevétele 15 milliárd forint.

Szijjártó: Alacsony mértékű teher lesz a tranzakciós illeték

Szijjártó Péter szerint nem csak Magyarországon, hanem egész Európában nagyon komoly vita zajlik a tranzakciós adó bevezetéséről, különböző elképzelések futnak, de alacsony mértékű illetékről van szó, az "ebből fakadó bevétel pedig egy egyszerű számtani művelet eredménye".

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára minderről az m1 Az Este című műsorában beszélt, ahol hangsúlyozta, nem érez ellentétet a miniszterelnök keddi bécsi és a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki budapesti kijelentései között. "Egész egyszerűen másról, más témáról beszéltek" - fogalmazott a műsorvezető azon felvetésére, hogy Orbán Viktor Bécsben azt jelentette be, hogy jövőre megszűnik a 60 milliárdosra tervezett bankadó, Matolcsy György pedig ezt követően közölte: a Széll Kálmán Terv 2.0-ban tervezett 130 milliárd helyett 280 milliárd forint lesz a tranzakciós illeték. 

"Minősítés kérdése" - válaszolta Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy ez utóbbi összeg nem tekinthető-e brutálisnak, ha a kormányfő Bécsben így minősítette a 120 milliárdos bankadót. Hozzátette: a bankadó és a tranzakciós illeték "két egészen eltérő adó-, illetve illetékfajta. Alma és körte". Kiemelte: a kormány javaslatait mindenki ismerhette korábban, és azt is tudhatta mindenki, hogy a válságadókat három év után kivezetik, utána pedig a bankadó mértékének újratárgyalása következik. A kormányfő korábbi szóvivője szerint jó lenne, "ha az első felindulás helyett mindenki higgadtan konzultálna, a nemzetgazdasági tárca is nyilvánvalóan konzultál még a Bankszövetséggel".

A kormánypárti politikus emellett szólt arról is, hogy a magyar kormány továbbra is teljes mértékben készen áll az IMF-tárgyalásokra. "Ott ülünk gyakorlatilag a tárgyalóasztalnál, várjuk a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság illetékeseit" - fogalmazott, megerősítve Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában elhangzottakat. Szijjártó Péter az euróválság megoldásával, illetve a közelgő brüsszeli csúcstalálkozóval összefüggésben elmondta: a visegrádi négyek balti államokkal kiegészített közelgő találkozóján Magyarország olyan tartalmú nyilatkozatot kíván elfogadtatni, amely a kohéziós alapok mértékének fenntartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési időszakban. 

A Miniszterelnökség külügyi államtitkára hangsúlyozta továbbá, Magyarország továbbra is az EU bővítése mellett van, mivel a magyar kormány úgy gondolja: "minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk". Mint mondta, a kabinet korábban ezért támogatta a horvát csatlakozást, illetve ezért tartaná fontosnak Montenegró EU-tagságát is.

Feszített tervezést igényel az uniós pénzek felhasználása

Magyarország a 2013. évi uniós és az ehhez kapcsolódó hazai források összegeinek meghatározásával a 2007-2013. évi programozási periódus utolsó évébe érkezett, amely a kötelezettségvállalási keretek 2015. évi kifizetése szempontjából feszített tervezést igényel - olvasható a parlamentnek pénteken beterjesztett költségvetési javaslatban.

A 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat uniós fejezete 1.582,5 milliárd forint kiadással számol. Elsődleges cél, hogy az Európai Bizottság által a 2007-2013. közötti időszakot felölő hét évre Magyarországnak biztosított keretet az ország maximálisan le tudja kötni. Ezt szem előtt tartva a kormány folyamatosan napirenden tartja, és döntéseket hoz annak érdekében, hogy a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret - Új Széchenyi Terv - fejlesztési forrásait mind hatékonyabban és gyorsabban lehessen felhasználni.

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 1.400 milliárd forintot irányoz elő, amelyen belül a legnagyobb tételek a Közlekedési Operatív Programhoz (KÖZOP) köthető 382,5 milliárd forint, a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP) köthető 252,8 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra szánt (GOP) 159,5 milliárd forint, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programra leköthető 183,7 milliárd forint.

Több pénz jutna a Külügyminisztériumnak

Az ideinél mintegy 4,1 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a Külügyminisztérium a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint. A tárcáról szóló fejezetben az indoklás kiemelten támogatott célnak nevezi Magyarország kül- és Európa-politikai érdekérvényesítő képességének növelését.

A külügyi tárca tevékenységéhez kötődő további célok között szerepel az aktív részvétel nemzetközi szervezetek keretében a globális problémák megoldásában és a demokratizálódási folyamatok segítésében. Ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik a törvényjavaslat megfogalmazása szerint a szomszédsági és regionális politika, a kapcsolatok ápolása a határon túli magyarsággal, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segélyezés támogatása.

A büdzsé tervezete a Külügyminisztériumnak 62,974 milliárd forintot irányoz elő. Központi igazgatásra jövőre 6,12 milliárd forint fordítható a büdzséről szóló törvényjavaslat alapján, ez csupán 45 millióval kevesebb az ideinél. A külképviseletek igazgatására 35,21 milliárd forint támogatás jutna, 3,35 milliárddal több az ideinél. Ezzel kapcsolatban Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek szombaton elmondta, a magyar diplomácia főbb törekvései közé tartozik a globális nyitás, mivel csak így háríthatók el a nemzetközi közösséget érintő veszélyek, így lehet eredményes a küzdelem többi között a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel szemben. A környezet védelme, a tudatos vízgazdálkodás is globális kihívás - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország - még ha eszközei szerények is - fontosnak tartja a nemzetközi fejlesztéspolitikát, a segélyezést, a szegénység elleni küzdelmet. Megemlítette, hogy jövő évi tervek között szerepel a Santiago de Chile-i magyar nagykövetség esetleges újranyitása, és több külképviseletre tudományos-technológiai attaséi posztokat hirdettek meg. A külképviseletekre fordítható összeggel kapcsolatban a sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország csaknem száz missziót tart fenn, és a büdzsé összeállítói tekintettel voltak az árfolyammozgásokra is.

Nemzetközi tagdíjakra 7,38 milliárdot tervezett a kormány, európai uniós befizetésekre 6,25 milliárdot. Az ideihez képest 35 millió forinttal több, összesen 160 millió forint fordítható nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre. Közép-európai elnökségi feladatokra 110 millió forint jutna. Jövőre Magyarország látja el a Közép-európai Kezdeményezés elnöki teendőit, és a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - elnöki posztját is átveszi. Ezzel összefüggésben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban úgy fogalmazott, hogy közép-európai év következik a magyar külpolitikában.

A Magyar Külügyi Intézet, amely a Külügyminisztérium háttérintézményeként segíti a külpolitikai stratégiai tervezést, kutató és ismeretterjesztő munkát végez, jövőre 20 millió forinttal kevesebbet, 154 milliót kapna a tárca büdzséjéből. Kikerült a Külügyminisztérium költségvetési fejezetéből az Információs Hivatal (IH), amely az idén 7,67 milliárdos tétellel szerepelt. A külügyminiszter a kormány megbízása alapján a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott jogköröket gyakorolta a hivatal működése felett. Az IH a jövő évi költségvetési javaslatban, a Miniszterelnökség fejezetben szerepel - arról, hogy a hivatal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felügyelete alá kerülhet, a napokban jelentek meg sajtóhírek. A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az agráriumban prioritás a vidékfejlesztés

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jövő évi költségvetésében meghatározó támogatási forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) - derül ki a büdzsé pénteken benyújtott tervezetéből.

A törvényjavaslat szerint az ÚMVP-re jövőre 216,27 milliárd forint jut, ebből 155 milliárd forint az európai uniós támogatás. A VM kiadásai szinten maradnak az idei évihez képest: 2013-ra 595,69 milliárd forinttal tervez a kormány, szemben az idei 604,32 milliárd forintos kiadási előirányzattal. A nemzeti támogatások alcímen tervezett fejezeti kezelésű előirányzatok, tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési támogatásként a területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez, a korábbi években működtetett agrártámogatások 2013. évi költségvetést terhelő kötelezettségvállalásaihoz, valamint az Európai Bizottság által engedélyezett nemzeti támogatások finanszírozásához biztosítanak fedezetet.

A nemzeti támogatásokon belül a folyó kiadások és jövedelem-támogatások fejezeti kezelésű előirányzatból különböző, a mezőgazdasági termelést segítő, a jövedelmi helyzetet javító, a termékek piacra jutását elősegítő támogatási konstrukciók működnek. Kiemelt feladat továbbá az osztatlan földtulajdon megszüntetése - derül ki a javaslatból.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény hatályba lépésével, az új struktúra elemeként működik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Az új rendszer célja továbbra is, hogy a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és így a társadalom érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át és fejlődjék tovább. Kiemelt cél a rendezettebb és mindenki számára hosszútávon kiszámíthatóbb, folyamatos és hatékony szelektív hulladékgyűjtés, feldolgozás, hasznosítás.

Tovább folyatódik emellett a 2011-ben megkezdett Tanyafejlesztési Program, melynek célja a tanyai gazdálkodás megújításával és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek finanszírozása. 2013-ban kiemelt szerephez jutnak azon intézkedések, melyek célja a hazai élelmiszergazdaság (benne egyebek mellett a lakosság élelmiszerellátása szempontjából kiemelt jelentőségű sertéságazat) helyzetének stabilizálása, fejlesztése.

A VM-hez tartozó intézmények közül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 11,4 milliárd, az agrárkutató intézetek 1,36 milliárd, az Országos Meteorológiai Szolgálat 512 millió, a Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 milliárd, a nemzeti park igazgatóságok 2,3 milliárd, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat.

Kiemelt terület a határon túli magyarság támogatása

Továbbra is kiemelt terület a határon túli magyarság programjainak támogatása - olvasható a jövő évi költségvetés tervezetében, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek. A külhoni magyarság támogatása 2013-ban a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tevékenység fejezetében és a Bethlen Gábor Alap költségvetésében megosztva szerepel. A fejezet teljes összeg 11,57 milliárd forint.  Az alapkezelő működési költségeire 810 millió forint állna rendelkezésre a tervek szerint.

Az alapból nyújtott támogatásokat tekintve oktatási-nevelési támogatásokra 4,82 milliárd, a Határtalanul programra 465,3 millió forint jutna. A Magyarság Háza keret 216 millió forint lenne a tervek szerint, míg a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 3,82 milliárdot irányoz elő a kormányzat. Egyéb támogatásokra 1,43 milliárd forint szerepel. A jogsegély szolgálat működtetésére jövőre is 50 millió forintot szánna a kabinet a tervezet szerint. Határon túli magyarság támogatását célozza az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a határon túli oktatási feladatok támogatására 668.2 millió forint szerepel, a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására 200 millió forintot irányoztak elő.

Egészségügyi feladatokra több, gyógyszertámogatásra kevesebb pénz juthat

Az egészségügyi feladatok ellátására több, a gyógyszertámogatásokra viszont kevesebb pénz juthat 2013-ban az ideinél - derül ki a jövő évi költségvetésről szóló, a kormány által pénteken benyújtott törvényjavaslatból.

Az előterjesztés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az egészségügyi feladatok ellátására az idén összesen több mint 475 milliárd forinttal rendelkezik, jövőre ez több mint 557 milliárd forint lehet. Ez az összeg két részből tevődik össze: a magyarországi ráfordításokból és az európai uniós programok kiadásából. A hazai kiadások összege 125 százalékra nő, az EU-s programokra szánt kiadásoké viszont 97 százalékra csökken.

Az előterjesztésben az olvasható: az Emmi fejezetén belül az egészségügyi ágazat 2013. évi költségvetése tartalmazza az állam által átvett egészségügyi intézmények fenntartásához szükséges forrásokat. Folytatódik az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása. A költségvetés jelentős összeggel biztosítja továbbá a légimentés-eszközpark és az aneszteziológiai eszközök bérlésével, az oltóanyag biztosításával összefüggő kiadásokat, valamint a kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatását.

Rögzítik továbbá, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúraátalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat az egészségügyi beruházások forrásai között nevesítette az ingatlanértékesítési és -hasznosítási bevételeket.
A 2013. évi Egészségbiztosítási Alapot (E-Alap) kis mértékű, mintegy 25,7 milliárd forintos hiánnyal tervezik. Az előterjesztésben a költségvetési hozzájárulások között a két legnagyobb előirányzat a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetései és a népegészségügyi termékadó. A chipsadó néven elhíresült forrásteremtő eszközből jövőre 20 milliárdos bevételt remélnek.

A kiadási oldalon gyógyszertámogatásokra több mint 77 milliárd forinttal kevesebbel kalkulálnak. Míg ebben az évben 275 milliárd forintot szántak erre, a jövő évi előirányzatban viszont - az erre vonatkozó céltartalékkal együtt - valamivel kevesebb, mint 198 milliárd forint szerepel. Ugyanakkor a javaslatban kiemelték: "a költségvetés 2013-ban is a biztonságos és kiegyensúlyozott finanszírozás érdekében a társadalombiztosítás mindkét pénzügyi alapjának bevételeit támogatással egészíti ki".

Oktatás: elindulhat a pedagógus életpályamodell

Elindulhat várhatóan 2013 szeptemberében a pedagógus életpályamodell, a jövő évi költségvetés oktatási fejezete több mint 10 milliárd forintot irányoz elő a bevezetésével járó kiadásokra. Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott büdzsé oktatási fejezete szerint az egyetemek, főiskolák soron 134.699 milliárd forint szerepel, a működési költségekre 250.171 milliárd forintot, személyi juttatásokra 169.151 milliárd forintot irányoztak elő. Dologi kiadásokra 131.408 milliárd forintot rögzítettek. A Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása címen 1.477 milliárd forint áll a javaslatban.

A köznevelési feladatellátás és irányítás intézményeire 389.783 milliárd forint szerepel. A működési költségek címen 17.166 milliárd forintot,  személyi juttatások címen 311.507 milliárdot irányoztak elő, a dologi kiadásokra 11.335 milliárd forintot rögzítettek. A javaslat rögzíti, hogy 2013. évtől a kormány döntése alapján a közoktatás szakmai feladatait az állam látja el, ezáltal pedagógusok és a munkájukat segítő foglalkoztatottak kerülnek állami alkalmazásba.

A pedagógus életpálya bevezetésével járó kiadásokra 10.800 milliárd, a közoktatás speciális programjaira 101,1 millió forint, a Nemzeti Tehetség Program 1.311,4 milliárd az előirányzat. Az óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának előirányzata 109.883 milliárd forint. Ezzel az összeggel a központi költségvetés feladathoz kötött támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének kifizetéséhez. Óvodaműködtetési támogatásra 17 milliárd forintot irányoztak elő, az óvodai, iskolai étkeztetés támogatására 29.509 milliárdot. Kisiskolák támogatására 80 millió forintot, nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programokra 97.3 millió fordítanának.

A határon túli oktatási feladatok támogatására 668.2 millió forint szerepel, a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása 200 millió forintot, az európai uniós és nemzetközi oktatási és képzési programokra 272.7 millió forintot irányoznak elő. A javaslat kitér arra is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 ezer forint évente diákonként, az egyetemi tanári munkakör első fizetési fokozatának garantált illetménye 2013. január 1-jétől 437.300 forint.

Az NGM kiadásai 12 százalékkal nőnek jövőre

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadásainál a kormány 437,2 milliárd forinttal számol 2013-ban; ez 12 százalékkal több az ideinél. A pénteken benyújtott költségvetési törvényjavaslat az NGM fejezetnél tartalmazza a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal költségvetését is, amely a minisztériumi rendszerben nem ellátható komplex tervezési, elemzési és kormányzati tanácsadási feladatok gazdaságosabb, hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását segíti elő. A hivatal működésére 1,16 milliárd forintot tervez a kormány.

Az NGM 2013. évi költségvetése keretet biztosít továbbá a nemzetközi és a hazai potenciális befektetők felkutatására, a munkahelyteremtő beruházások Magyarországon történő megvalósulására, a hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatására, a magyar beszállítói háttér fejlesztésére, a magyar export növekedésére.

A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások ágazatban alapvető cél az államháztartás működésével kapcsolatos kormányzati politika érvényesítése, valamint az azt elősegítő adózási és pénzügypolitikai rendszer kidolgozása. A költségvetés finanszírozási biztonságának megerősítése érdekében folytatódik a 2012. évben indított - a lakosság állampapír-állományának növelését célzó - ösztönző program - olvasható a javaslatban.

A külügyek ágazat 2013. évi költségvetése tartalmazza a kötött segélyhitel programot, amely a magyar kivitel növekedését szolgálja, emellett hozzájárul a kormány munkahelyteremtés és -megtartás programjához. A kormány jövőre is fontos szerepet szán a tudomány-, technológia- és innovációpolitika hazai adottságokra épülő hatékonyabbá tételének. Különösen nagy hangsúlyt fektet a vállalati működés technológiai területein történő újítások ösztönzésére, a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatására, az innovációs célú együttműködések bátorítására.

A javaslat szerint Magyarország hosszú távon tartós és stabil növekedési pályára állítása érdekében kiemelt cél az ágazaton belül új munkahelyek létrehozása, vállalkozóbarát környezet megteremtése, a gazdaság szabályozási rendszerének ésszerűsítése, az otthonteremtés körülményeinek javítása, a kiemelt iparágak fejlődésének elősegítése, a magyar külgazdaság-politika célkitűzéseinek képviselete és a magyar export lehetőségeinek bővítése. Kulcsszerep jut a foglalkoztatáspolitikának, a külgazdasági stratégia megvalósításának, a kamarai közfeladatok megerősítésének.

A Nemzeti Innovációs Hivatal működésére 1,27 milliárd, a Nemzeti Munkaügyi Hivataléra 3,74 milliárd, a Magyar Államkincstáréra 16 milliárd, a Nemzeti Külgazdasági Hivataléra pedig 1,77 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat.

Több pénz jut a rendvédelemre

Jövőre több pénzből gazdálkodhat a rendőrség, a katasztrófavédelem, a Terrorelhárítási Központ és a vízügyi igazgatóságok, bevezetik a nyomkövető rendszert és új büntetés-végrehajtási objektumot fognak működtetni - többek közt ez derül ki a kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslat Belügyminisztériumra vonatkozó fejezetéből.

A belügyi tárca összességében mintegy 13 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat, mint idén, összesen 404 milliárd forint jut a területre. A legtöbbet a rendőrség kapja, a 231 milliárdos költségvetése 11 milliárd forinttal haladja meg az ideit, ennek döntő többségét, mintegy 10 milliárd forintot dologi kiadásokra fordítják. Ötmilliárd forinttal több jut jövőre a vízügyi igazgatóságoknak, amelyet személyi juttatásokra, dologi kiadásokra és beruházásokra fordítanak. Külön tételként szerepel a fejezeti kezelésű előirányzatok között a vízügyi feladatok támogatása, amelyre az idei 226 milliós kerettel szemben jövőre csaknem másfélmilliárd forintot költenek. Négymilliárd forinttal többet kap a katasztrófavédelem, összesen 51,5 milliárd forintból gazdálkodhat. Ugyanakkor a fő számokból kiderül az is, hogy 3,7 helyett csak 1,6 milliárd bevétellel kalkulálnak jövőre.

Az idei mintegy tízmilliárd forintos költségvetéséhez képest hárommilliárd forinttal többet kap a Terrorelhárítási Központ. Az adatokból kiderül az is, hogy ezt elsősorban személyi kiadásokra, illetve beruházásokra fordítják.
Félmilliárddal több jut a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ezt elsősorban személyi kiadásokra költik el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az ideivel azonos költségvetésből gazdálkodhat jövőre. Szintén az idei költségvetésével megegyező összegre számíthat a polgárőrség.

A büntetés-végrehajtás költségvetése mintegy másfél milliárd forinttal kevesebb az ideinél, elsősorban a dologi kiadásokra fordíthatnak kevesebbet. Ugyanakkor a fejezeti célú előirányzatok közt külön tételként szerepel, hogy több mint egymilliárd forint jut új büntetés-végrehajtási objektum működtetésére és szintén több mint egymilliárd forintot költenek nyomkövető rendszer bevezetésére, illetve üzemeltetésére.

Az NGM szerint stabil államháztartás

Jövőre stabil államháztartási alapokon fordul át növekedésbe a magyar gazdaság - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken, miután a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az NGM hangsúlyozza: a költségvetési trendfordulónak köszönhetően megbízhatóan és tartósan 3 százalék alatt marad a hiány.  A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, amely - Európában az egyik legstabilabb államháztartási gazdálkodással - választ ad az adósságválság kihívásaira - írja az NGM.

A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával - emeli ki az NGM.  A tárca emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban, egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság közepén a kormány olyan strukturális reformokat hajtott végre, amellyel hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát, és az államadósságot is csökkenő pályára állította.

Kilenc jogszabályt módosít a kormány a büdzsé megalapozásához

Benyújtotta a kormány a 2013. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek pénteken, kora este, a javaslat kilenc jogszabályt módosít. Az indoklás szerint erre az előterjesztésre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság határozata értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről külön folytat vitát és elkülönítve dönt.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.
A pénteken benyújtott megalapozó törvényjavaslat módosítja egyebek mellett a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt, a sporttörvényt, valamint az államháztartási törvényt. Utóbbi módosításával egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és a kiemelt előirányzati struktúra. A kölcsönök előirányzat-csoport megszűnik, az abban szerepeltetett kiadások - jellegüktől függően - beolvadnak a működési vagy a felhalmozási költségvetésbe.

A beruházási kiadások kettőssége (kormányzati, intézményi) az eltérő finanszírozási szabályok 2012-es hatályon kívül helyezésével értelmét vesztette, ezért a módosítás egységes beruházások című kiadási előirányzat megállapítását javasolja. Emellett megszűnik a lakástámogatás kiemelt előirányzat és az ezen a tételen tervezett kiadásokat az egyéb felhalmozási kiadások tartalmazzák.

A részletes indoklás szerint az önkormányzati törvényt azért kell módosítani, mert az egyes feladatok jellege, és a feladatot az önkormányzatnak előíró jogszabályokban foglaltak eltérései miatt különbséget kell tenni az önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz nyújtandó, illetve nyújtható állami támogatások között is. Így közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más ágazati feladatok ellátását pedig mutatószámok alapján támogatná az állam.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítására azért van szükség, mert a kórházak állami kézbe kerülése miatt "kiüresedett" a támogatási rendszer. Tekintettel arra, hogy új címzett támogatások 2007 óta, új céltámogatások pedig 2013-tól nem indulnak, indokolatlan a címzett és céltámogatási rendszer az eddigi formában továbbműködtetése. Az erről szóló törvényben csak a folyamatban lévő beruházások esetében még alkalmazandó szabályokat szükséges megtartani - olvasható az általános indoklásban.

A sportról szóló törvény módosításának indoklásában az előterjesztő jelzi: a hatályos szabályozás alapján a játékadó bevételeket tervezni kell a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben is, ami megkettőződéshez vezet. A módosítás ezt szünteti meg, tartalmilag azonban nem érinti a sportra fordítható pénzösszegek nagyságát.

A javaslat módosítaná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt is, mivel a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához nevesíteni kell a forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható támogatások között a programot azzal, hogy a szükséges forrás és a feladat ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni - olvasható a részletes indoklásban.

HM: jövőre 237,6 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédség

Jövőre az ideinél 1,7 százalékkal több pénzből gazdálkodhat a honvédség; az e célra szánt költségvetési főösszeg 237,6 milliárd forint. A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken azt közölte az MTI-vel: a kormány a jövő évre 212 milliárd 459 millió forint költségvetési forrást biztosít a tárcának, ezen felül 2,1 milliárd forintot fordíthatnak az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésére, így összesen csaknem 214,6 milliárd forint a 2013-as támogatási előirányzat.

A közlemény szerint azonban a HM a fenti összegnél többet költhet, mivel saját bevételi előirányzata a jövő évre 23 milliárd forint, így végül a tárcára vonatkozó költségvetési főösszeg 237,6 milliárd forint. Ez az idei összeg 101,7 százaléka - tették hozzá. A teljes összeg 48,6 százalékát teszik ki a személyi jellegű, 38,5 százalékot a működési és fenntartási, 12,9 százalékot a fejlesztési jellegű kiadások (ideértve a Gripen-bérletet is). Megemlítették: a jövő évi költségvetési törvénytervezet megteremti a lehetőséget arra, hogy a bevételeket modernizációra, illetve az ingatlanértékesítésből származó pénzeket honvédelmi feladatok ellátására lehessen felhasználni, ezzel javítva a HM finanszírozási helyzetét.

A minisztérium közölte azt is: az anyagi helyzetüket az is javítja jövőre, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítása jelentős megtakarítást eredményezett, így 2013-ban 1,5 milliárd forinttal kevesebbet költhetnek, mint a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal összevonása előtt.

Csaknem 35 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre az egyházak

Összesen 34 milliárd 980 millió forintból gazdálkodhatnak jövőre az egyházak, ha megszavazza a parlament a 2013-as költségvetési törvényjavaslatot - olvasható ki a péntek este az Országgyűlés honlapjára felkerült költségvetési előterjesztésből.

A legnagyobb tétel most is, mint minden évben, az államtól az egyházaknak át nem adott ingatlanok utáni járadék (az úgynevezett örökjáradék, amely évről évre törvényi szabályozás alapján követi az inflációt), ez a tervek szerint 16 milliárd 950 millió forintot tesz ki. Szintén nagy tétel a tervezetben - a tradíciókat követve - az egyházi alapintézmény-működés, illetve a személyi jövedelemadó felajánlások állami kiegészítésének kategóriája, ami 10 milliárd 580 millió forintot jelent. Harmadik a sorban a hittanoktatás támogatása, 3 milliárd 100 millió forinttal.

Az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek - mint eddig is - külön támogatásban részesülnek, jövedelempótlékukra 1 milliárd 600 millió forintot szán a kormányzat jövőre. Szintén több mint 1 milliárdot biztosítanának a büdzsében az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra.

Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására a tervezet szerint 750 millió, egyházi oktatási programokra (templom és iskola), a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózására, ezen belül egyházi komplex programok támogatására (Testi és lelki kenyér program), valamint egyházi szórványprogramokra 200-200 millió forint jut. Ezenkívül az egyházi kulturális programok támogatása 50 millió forintot fordítanának.

Változatlan párttámogatások, több pénz az elnöki hivatalnak, tízmilliárd a Kossuth tér rekonstrukciójára

Több mint tízmilliárd forintot fordíthat a költségvetés jövőre az Országház előtti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára és kétmilliárdot az újonnan létrejövő Országgyűlési Őrségre. A pártok költségvetési juttatásain nem változtatna a kormány, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség költségvetése viszont a másfélszeresére nőhet.

A parlamentnek pénteken benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján emelkedik az Országgyűlés Hivatalának támogatása: a parlamenti hivatal az idei 18,5 milliárd forint helyett jövőre - főként a felújításokra jutó összeg növekedése miatt - 20,8 milliárdot kaphat. Ezen felül új tételként jelenik meg a büdzsé kiadásai között a 2013. január 1-jétől működő Országgyűlési Őrségre szánt 2,1 milliárd forint. A Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára pedig további 10,2 milliárd forintot költhet az állam, az idei többszörösét.

A pártok és alapítványaik az ideivel megegyező - 3,8 milliárd forintos - költségvetési támogatásra számíthatnak. Ez azért lényeges, mert korábban Orbán Viktor miniszterelnök az ország gazdasági helyzetére hivatkozva az állami támogatásuk felfüggesztésének lehetőségét vetette fel. A büdzsére tett kormányzati javaslatból viszont nem olvasható ki ez a szándék, eszerint a Fidesz jövőre is hozzávetőleg egymilliárd, az MSZP 521, a Jobbik 448, az LMP 249, a KDNP pedig 233 millió forinthoz juthat hozzá, és változatlan marad a pártalapítványok juttatása is.
Az idei 942 millió forint helyett 2013-ban majdnem másfélmilliárd forintból gazdálkodhat a Köztársasági Elnöki Hivatal, amely így személyi juttatásokra és dologi kiadásokra is többet költhet az ez évinél.

Ugyancsak a másfélszeresére, az idei két és fél helyett csaknem négymilliárd forintra növelné a kormány a Miniszterelnökség előirányzatát. A szervezeti átalakulásra utal, hogy ebben a fejezetben szerepel az Információs Hivatal (IH) 7,5 milliárd forintos költségvetése - arról, hogy az IH Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felügyelete alá kerülhet, a napokban jelentek meg sajtóhírek -, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) támogatása is.

Az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosának hivatala az ideivel lényegében megegyező hozzájárulásra számíthat a következő évben: az előbbi milliárdos nagyságrendű költségvetése 83 millió forinttal nő, az utóbbié 26 millióval csökken a javaslat szerint.