A két héttel ezelőtt megjelent előzetes adatoknak megfelelően 107,3 milliárd forintos többletet produkált a költségvetés (helyi önkormányzatok nélkül) januárban. A kormány két hónap után tervezi újra a büdzsét. Fény derült arra is, hogy mekkora hatással jár a kormány kedden ismertetett költségvetési intézkedéscsomagja 2012-ben és 2013-ban.
Méretes többlet
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2012. év január havi többlete 107,3 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 85,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,6 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte az NGM.
A januári többlet kialakulása mögött a tárca tájékoztatása szerint több tényező áll:
- a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei magasabb, kiadásai viszont alacsonyabb összegben alakultak az előző év azonos hónapjánál
- az adóbevételek közül az általános forgalmi adó bevételek, valamint a jövedéki adó és a játékadó bevételek is magasabbak lettek
Mekkora az újabb kiigazító csomag?
A keddi kormányhatározat megjelenése óta az idei költségvetéssel kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy a kormány mikor és hogyan vezeti át a legújabb intézkedéscsomagját a 2012-es költségvetésen.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a szerda délutáni online tájékoztatón kérdésünkre kifejtette, hogy "az intézkedések 2012 évi hatása a GDP 0,1%-át, 2013-as hatása a GDP kb. 0,4%-át éri el". "A kormány célja a 2012 évi 2,5 %-os és 2013. évi 2,2%-os hiánycél teljesítése. A határozat elsődlegesen a 2013. évi hiány elérésére fókuszál, néhány területen ugyanakkor a döntően 2013. évi hatású változtatásokat már 2012-ben el kell kezdeni" - magyarázta válaszában a helyettes államtitkár. Egy másik újságrói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy "a gyógyszerkassza tekintetében idén néhány milliárd forint, jövőre ennél jóval nagyobb mértékű megtakarítás is elérhető".
Vagyis ezek alapján idén 30 milliárd forintos pótlólagos egyenlegjavulást tervez a kormány, ami a korábbi 150-200 milliárd forintos elcsúszásokról szóló elemzői várakozásokhoz képest kevésnek tűnik.
A hiány idei lefutására vonatkozó kérdésre a helyettes államtitkár kifejtette, hogy "a korábbi évek szezonalitási adatai és az idei folyamatok alapján az időarányosnál nagyobb hiány várható mind az első, mind a második negyedévben". "A hiány lefutása ugyanakkor - főképp a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi befizetései miatt - eltér a tavalyi évitől, vagyis az utolsó negyedévben arányaiban kevesebb bevétel várható".
Mekkora teher a bankokkal kötött megállapodás az államnak?
Banai Péter kérdésre válaszolva elismerte, hogy "a Bankszövetséggel kötött megállapodás valóban több tízmilliárd forintos közvetlen terhet jelent a költségvetés számára". "December végén a költségvetésben megtervezett 320 milliárd forintnyi speciális tartalék egyebek mellett azért került létrehozásra, hogy ezen egyenlegrontó tényezők mellett is teljesíthető legyen a 2,5%-os hiánycél" - emelte ki. "Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kisebb banki teher miatt a hitelezési aktivitás bővülése várható, mely pozitívan hathat a gazdasági növekedésre, és így közvetve az államháztartás egyenlegére is" - vélekedett a helyettes államtitkár.
Mi a magyarázat?
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 112 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében főként a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek többletei állnak. Emellett jóval magasabb összegben teljesültek az általános forgalmi adóbevételek is, mely a 2012. évi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó előrehozott előző év decemberi vásárlásokkal magyarázható. A központi költségvetés január havi kiadásai közel 84 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alacsonyabb teljesülésével függ össze. Ez főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a rendszerint január-február hónapban fizetett uniós vidékfejlesztési támogatásokon belül az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések már 2011 decemberében kiutalásra kerültek - foglalja össze a folyamatokat az NGM.
A kamatkiadások 2012. januárban 75,1 milliárd forintot tettek ki, 19,5 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 9,2 milliárd forintos szintet értek el, 3,4 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (65,9 milliárd forint) összességében 16,1 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az előző évben.
Részletek:
Januárban 26,7 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek a társasági adóból, ami 2,1 milliárd forinttal (7,4%-kal) alacsonyabb a 2011. év januári összegnél.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 2,4 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók 2012 első hónapjában 0,2 milliárd forinttal kevesebb egyszerűsített vállalkozói adót fizettek, mint egy évvel korábban. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az idei évtől az adó mértéke 30%-ról 37%-ra emelkedett.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén januárban 3,3 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 0,7 milliárd forinttal, 17,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi összegtől.
A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból januárban 4,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami 2,1 milliárd forinttal magasabb a 2011 azonos hónapjában keletkezett bevételnél.
Januárban általános forgalmi adóból 296,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 36,5 milliárd forinttal, 14%-kal magasabb összeg. Az egy évvel ezelőtti teljesítéshez képest realizált magasabb bevétel hátterében elsősorban az év végi szezonalitás áll, melyben szerepe lehet az áfakulcs-emelés miatti előrehozott vásárlásoknak.
Jövedéki adóból január hónapban a realizált bevétel 68,0 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel ezelőtti bevételhez hasonló, annál 0,2 milliárd forinttal magasabb. Az üzemanyagok esetében 38,5 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami a bázisnál 0,5 milliárd forinttal több. A dohánytermékek körében az egy évvel ezelőttinél 1,8 milliárd forinttal több, 24,1 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, mely a 2011. évi adóemeléseknek köszönhető. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 5,4 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely a bázisidőszaki összegnél 2,1 milliárd forinttal kevesebb.
A regisztrációs adóból az év első hónapjában 1,2 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely közel 50%-kal alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakának teljesítésénél. A bázishoz képesti csökkenés a regisztrációs adótételek 2012. január 1-jétől hatályos 30-80%-os csökkenésének tulajdonítható.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hónapjában 146,9 milliárd forint volt, amely a 148,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 1,5 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 19,2 milliárd forinttal, 11,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbi összegnél. Az NGM tájékoztatása szerint "az alacsonyabb teljesülés hátterében a 16%-os, arányos egykulcsos adórendszer bevezetése és a családi adókedvezmények kiterjesztése áll".
A minisztérium ugyanakkor nem említi meg, hogy a 16%-os egykulcsos adórendszer 2011 eleje óta van érvényben, 2012-től az változott, hogy a szuperbruttó rendszere 202 ezer forint havi bruttó jövedelem felett maradt meg és közben megszűnt az adójóváírás.
Mire, mennyit költött az állam januárban?
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege januárban 10,0 milliárd forintot tett ki, melyből nagyobb rész a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítéséhez kapcsolódóan került felhasználásra.
A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege január hónapban 10,4 milliárd forintot tett ki, mely 1,0 milliárd forinttal több az előző év hasonló időszaki értékénél.
A költségvetési szervek kiadásai januárban 218,7 milliárd forintot tettek ki, amely mindössze 2,4%-kal maradt el az egy évvel korábbi kiadásoktól.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári teljesítése 113,8 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadás 54,1%-a. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait csökkentette, hogy 2012-ben az Útpénztár már nem fejezeti kezelésű előirányzatként működik.
A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) ebben a hónapban összesen 118,5 milliárd forintban teljesült. Kamatkiadásokra 2012. januárban 75,1 milliárd forintot fordított a költségvetés.
A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron január hónapban közel 336 millió forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 190 millió forintot, az 1949-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 139 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire pedig 7 millió forintot fizettek ki.
Az Index információi szerint az állami tulajdonú MFB négymilliárd forintot adna a Takarékbank 38 százalékáért. A kormány nem kommentálta a Takarékbank esetleges állami megvásárlását; Giró-Szász András azt mondta: folyamatosan figyelik, hogy milyen lépéseket tudnak tenni a kis- és középvállalkozók hitelezésének megindulása érdekében.
Cáfolta azokat a vélekedéseket Harmati László, az FHB vezérigazgatója, miszerint a reál hitelkamatok magasak nemzetközi összehasonlításban. Szerinte téves állítás, hogy túlárazottak lennének Magyarországon a hitelek, inkább fair árazásról beszélhetünk - mondta a Portfolio.hu Hitelezési konferenciáján. Az építőiparról azt mondta: Európa nagy részén procikikus, a lakásépítési ágazat viszont még erőteljesebb prociklikusságot mutat. 2009-ben a válság kitörése után a lakáspiacok is visszaestek, 2010 óta a lábra kapó konjuktúra húzza a lakásárakat is, de lassú a kilábalás. A konjuktúra ágban az árak merevsége jellemző, de nő az egyes országok közötti eltérés is.
Május 21-én jár le a magánszemélyek számára a személyijövedelemadó-bevallások határideje, az időpontra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is készült. Pár nappal a végső határidő előtt videós segítséget tett közzé a NAV.
Közzétette a jövő évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges makrogazgadasági feltételeket a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján csütörtökön, a prognózis 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, amely megegyezik a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő előrejelzéssel.
A kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre - állították volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön Budapesten.
Az IMF nem alkalmaz kettős mércét a hozzá forduló országokkal szemben - mondta a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője egy csütörtöki konferencián, hozzátéve: akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a magyar kormánnyal, ha az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályok megoldódnak.
Az Országgyűlés akár már pénteken elfogadhatja a távközlési adó bevezetését, míg a médiaszabályozás változtatását illetően várhatóan csak a benyújtott módosító határoznak. ...
A szabadságáért harcoló magyar nép küzdelme 1956-ban a világban óriási visszhangot keltett - mondta az amerikai kongresszus képviselőházának demokrata párti frakcióvezetője hétfőn a ...
Az intelligens sportkaput bemutatták Horvátországban és Tajvanban, Oroszországban és Ukrajnában, Lengyelországban és Dél-Koreában, sikere volt innovációs kiállításokon és fejlesztő ...
A tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd 4,5 a ...