A testület indoklásában kifejti: a monetáris tanács megítélése szerint az idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad a potenciális szinttől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében a fogyasztóiár-index a cél felett alakul.

A beérkezett júniusi inflációs adat az előzetesen vártnál magasabb volt. Az inflációs alapfolyamatokat mérő mutatók továbbra is alacsony szinten alakultak, az infláció gyorsulását döntően néhány tételhez köthető átmeneti tényezők okozhatták. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán Terv intézkedései és a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan a cél fölött tartják az inflációt.

A grémium álláspontja szerint a fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú célértékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett érdemi másodkörös hatásokra nem lehet számítani, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.

A külső kereslet lassulása mérsékli a hazai exportot, emellett a felvevőpiacainknak az év második felétől várt élénkülését is jelentős bizonytalanság övezi - mutatnak rá az indoklásban. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása ellensúlyozhatja a lassuló külső kereslet hatását. A belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben.
A tartósan magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és az óvatos lakossági viselkedés csökkenő fogyasztást vetít előre, miközben a kedvezőtlen konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás is visszafogott marad.

Az országkockázat megítélése a testület szerint javulásnak indult, ugyanakkor a pénzügyi piaci környezet továbbra is törékeny. Az egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ugyanez fordítva is igaz: az eurózóna országai helyzetének stabilizálódása Magyarország kockázati megítélését is javíthatja.
A monetáris tanács üdvözli a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások megkezdését. A változékony kockázati környezetben a megállapodás megkötése elősegítheti a kockázati megítélés tartós javulását.
A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából az is kiemelten fontos, hogy a kormány elkötelezett maradjon a tervezett költségvetési hiánycél tartása mellett.

A monetáris tanács a felsoroltak figyelembevételével az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
A monetáris tanács kiemeli: mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve augusztus 8-án 14 órakor jelenik meg.