Az online adatbázis, a www.keresdahelyitkampany.hu, a VAN alapítvány "Keresd a helyit!" elnevezésű közösségi programjának egyik eleme. Az alapítvány közleményében azt írta: a szemléletformáló, komplex kommunikációs kampány a helyi élelmiszerek fogyasztására ösztönöz Magyarország hat vidéki régiójában.

A 2011 decemberében elindított "Keresd a helyit!" program fő célja, hogy informatív és szemléletformáló módon – a fogyasztók, a termelők és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva – hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára.

A kampány elsődleges célja, hogy változatos és a közvéleményt széles körben elérő kommunikációs eszközök és csatornák bevonásával ismertesse meg a helyi termékek fogyasztásának előnyeit, például munkahelymegtartó és gazdaságélénkítő hatásukat, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár.


A kampány során 2011 novemberében a VAN Alapítvány megbízásából egy átfogó, reprezentatív, telefonos kutatás készült a hat régióban (Nyugat-Dunántúl, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld), amely során régiónként felmérték a helyi élelmiszerek fogyasztásának trendjeit. A kutatást a kampányidőszak végén, 2012 februárjában megismétlik majd, és a felmérés eredményeit regionális tájékoztatók keretében adja közre a VAN Alapítvány.

A kampány intenzív kommunikációs szakaszában, 2011 decemberében átfogó marketingkommunikációs és sajtókampány kezdődött mind a hat régióban, amely jelenleg is tart. Regionális, kistérségi és helyi lapokban, helyi rádiócsatornákon, illetve országszerte 1200 óriásplakáton hívja fel a VAN Alapítvány a kampány legfőbb üzeneteire a figyelmet.

A széles körű online elérést a Keresd a helyit! Facebook-csoportján túl (www.facebook.com/keresdahelyit), egy integrált regionális bannerkampány, valamint a téma iránt elkötelezett közéleti szereplők bevonásával elkészített kisfilmek biztosítják.

"Amikor megkerestek a szervezők, azonnal igent mondtam, hiszen nálam kevesen hisznek jobban a helyi termékek előnyeiben. Amikor Svájcban éltem akkor közelről megtapasztalhattam, hogy mennyit jelent egy közösség számára a helyi összefogás, az, hogy egymás termékeit keresik. Azóta én is így élek, igyekszem a helyi, esetemben a győri illetve Győr környéki termelőktől beszerezni az élelmiszereket." - foglalta össze a programmal kapcsolatos gondolatait Vincze Ottó, válogatott labdarúgó.

Miért így?

A leghatékonyabb életmódváltó kampányok általában edukációs kampányok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek megismerkedhessenek alternatív életmódokkal, szemben a tömegmédiumok egyoldalú, kizárólag a fogyasztást előtérbe állító propagandisztikus kommunikációjával.

Ezért kampányuk célja is az, hogy a fiatalok, fiatal gyermekes családok és háztartásvezetők szemléletét úgy alakítsák, hogy környezettudatos magatartásukkal hozzájáruljanak a helyi termékek fogyasztásának bővüléséhez a térségükben. A termelők, és kereskedők, vendéglátósok és szakmai szervezeteik bevonásával pedig törekszünk a helyi véleményvezérek – vállalatvezetők, döntéshozók, pedagógusok – gondolkodásmódjának fejlesztésére is. A fenti célcsoportok gondolkodásmódjának megváltoztatásával ugyanis jó esély van arra, hogy a helyi termékek vásárlásának és fogyasztásának, mint a hétköznapi környezettudatos magatartásnak a szószólóivá és mintaadóivá válnak és ezt közvetítik majd azt a társadalom többi szereplője felé.

A Keresd a helyit kampány fókuszában a helyi, azaz az adott régió termékeinek életvitelünkre és jövőnkre gyakorolt hatásának megismertetése áll. Elsődleges céljuk, hogy széles körben megismertessük helyi termék fogyasztásának előnyeit, így például azok helyi munka-megtartó hatását, és gazdasági jelentőségét, illetve célba juttatásuk alacsonyabb környezetterhelését.


Miért volna rá szükség?

Láttuk őt sütni, főzni, rétest nyújtani, befőzni, aszalni. Ámulva figyeltük a sok-sok csodát, amely kezeik nyomán a nyári vasárnapi ebédek gazdagon terített kerti asztalaira került. Ma is emlékszünk aranyló húsleveikre, réteseikre. Mégis, a nagyvárosi rohanásban egyszerűbb volt leemelni a polcról a konzervet, betenni a kosárba a mirelitet, a zacskós levest. Már teljesen el is felejtettük nagyanyáink kamráit és vendégasztalait, mígnem a Keresd a helyit kampány újra felidézte bennünk a régi ízeket, hagyományokat.

A globalizálódó világ hatására az elmúlt 15 évben gyökeresen átalakultak vásárlási szokásaink. A rohamosan szaporodó szuper és hipermarket hálózatok egyrészt elsorvasztották a klasszikus piacokat, másrészt elfeledtették azt az ősi tudást, amelyek az alapvető élelmiszerek előállításához feltétlenül szükségesek. „Nagyanyám még felvette és megcsókolta a földre hulló kenyeret, anyám soha nem vásárolt volna piac helyett közértben zöldséget, apám pedig busszal és műanyag kannával járt az Erzsébet-híd lábánál található gyógyforráshoz „ásványvízért”. – meséli Vajda Eszter a Zirc melletti Akli Major felélesztője, aki a zirci ciszterci apátság egykor virágzó udvarházában minden szombaton helyi termelői piacot szervez.


Az Akli MajorPiac koncepciója az volt, hogy a hipermarketekben külföldi zöldséget vásárló helyi lakosság a helyben megtermelt alapélelmiszerekhez (burgonya, káposzta, hagyma) piacunkon, a szállítási költség kiesése miatt jóval olcsóbban jut hozzá, és vásárlásával a helyi gazdaságot támogatja. Azt is reméltük, hogy végre elindulhat az egykor virágzó, kistájak közötti árucsere, hogy többé ne kelljen a Bakonyban hevesi helyett egyiptomi dinnyét enni. – emlékszik vissza a kezdetekre Vajda Eszter, aki ma már egy jó piaci napon 20 helyi termelőnek biztosít helyet a major udvarán.

A helyben termelt élelmiszer nemcsak a környezetünket, egészségünket is kíméli. Ahhoz, hogy egy gyümölcs kontinenseket utazzon károsodás nélkül, komoly vegyszer mennyiséggel kell kezelni. Ilyen távolságokból a termelés módjáról sem tudhatunk sokat. Ha mindezt számba vesszük, látnunk kell, hogy a bizalom és a hitelesség helyreállításával a helyi termelői piacok az élelmiszerbiztonság fő garanciái lehetnek. Az Akli MajorPiac létrehozója szerint: „A civil kezdeményezésű helyi termelői piacok óriási sikerének alapvető oka, hogy visszaállították a hagyományos, helyi kisközösségi kontrollt. Nincs olyan akkreditált ellenőrzési rendszer, amelyik többet tudna a termelőről „sokszemű Mari néninél”. Aki megkóstoltatja velünk termékét mielőtt megvennénk, s alkalomadtán teljesíti sajátos kívánságainkat is. Ahogyan azt nagyanyáink is tették.


Hasznosabb, ha hazait veszünk

A barátaim hiába győzködtek, hogy higgyem el sokkal olcsóbb és kellemesebb a heti rendszerességű piacozás, mindig azzal hárítottam el, hogy nekem arra nincs időm, a hipermarketben mindent megkapok egy helyen. Egyetlen érvük előtt aztán pár éve mégiscsak meghajoltam: a közelben termett zöldségeknek-gyümölcsöknek, házi készítményeknek, hazai termékeknek kétségtelenül jobb az ízük.

Sőt, ha egy kicsit jobban utánanézünk, rá kell jönnünk, nemcsak az ízük jobb, de a beltartalmi értékük is jóval magasabb. Vegyük például a paradicsomot. Szépen piroslik a bevásárlóközpontok spanyol, olasz, görög paradicsomja, ám ne feledjük el, ahhoz, hogy legyen ideje hozzánk elérnie, feltehetően zöldebben kellett leszedni, s megkezelni a héját. Az árába pedig bele kell számolni a sok ezer km benzinpénzét, a vámot, a nagy- és kiskereskedői hasznot, a szupermarketek fenntartási költségeit, a rengeteg feleslegesen felhasznált csomagolóanyagot és még sorolhatnánk.


De térjünk vissza a tápértékhez. Ha valaki tanulmányozta már a bolti sajtok, felvágottak, kész és félkész áruk csomagolásán feltűntetett összetevőket egy dolog biztosan feltűnhetett neki: ez az E jelzések sokasága. Ezek a színezékek, tartósítószerek és egyéb állományjavítók kellenek ahhoz, hogy ezek a termékek hosszú ideig kibírják a polcokon, s legyen színük-ízük még egyáltalán, mire a kosarunkba kerülnek. A helyben termelt árunak viszont nem kell napokig utaznia szennyezve a környezetet. A házi készítményeket régi, tartósítószer mentes receptek alapján készítik, megőrizve a bennük lévő vitaminokat, ásványi anyagokat. S azt se feledjük el, hogy a hazai termékek vásárlásával, a saját pénztárcánk kímélésén túl, a helyi gazdaságoknak kedvezünk. A régi mondás szerint „az vagy, amit megeszel!” Bele se merek gondolni, mi lennék, ha pár éve nem beszélnek rá barátaim a piacozásra.

Mit csinált eddig a Keresd a helyit! kampány?

- 2011 novemberében egy átfogó telefonos kutatással felmérték a helyi élelmiszerek fogyasztásának trendjeit

- 2011 decemberében 10 hetes átfogó edukatív ATL kampányba kezdtek mind a hat régióban, amely során regionális és helyi lapok, helyi rádiócsatornák, online portálok és outdoor felületek bevonásával, valamint sajtóközleményekkel hívták fel a kampány üzenetére a figyelmet az ország hat régiójában

- 2011 decemberében tematikus portált indítottak a www.keresdahelyitkampany.hu címen, amelyen a „Keresd a helyit” kampány aktualitásai és kampányhoz csatlakozó helyi termelők kereshető adatbázisa is elérhetővé vált. A weboldal üzemeltetését és fejlesztését a van. alapítvány 5 évig biztosítja.

- 2012 januárjától márkanagykövetek bevonásával, klasszikus PR aktivitással és vírusfilmekkel erősítik a kampány kommunikációját.

- 2012 januárjában régiónként 300 ezer, azaz összesen 1,800,000 darab – a kampány jelmondatával és logójával ellátott – ingyenes, környezetbarát csomagolóanyagot osztottak ki azoknak a termelőknek és szervezeteknek, akik csatlakoztak a kampányhoz és regisztráltak a weboldalon.

- 2012 februárjában megismételik a kampányt megelőző awareness kutatást és annak megállapításait sajtótájékoztató és sajtóközlemény formájában is közreadják.