Kovács Árpád, a szervezet elnöke a 2013-as költségvetési javaslat szerda reggel megkezdődött parlamenti vitájában - bemutatva a KT június 8-i ülésén megfogalmazott véleményét - azt monda, minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tanács teljesíthetőnek tartja a kijelölt hiánycél tartását, emellett szerintük 2013-ban kis mértékben csökkenhet az adósság, vagyis a büdzsé várhatóan eleget tesz az adósságszabály előírásainak. Kovács Árpád szerint így - a 2012-es év sikeres zárását feltételezve - jövőre az egymást követő harmadik évben teljesülhet a maastrichti, három százalékos hiánykritérium.

Mint monda, noha a kormány és a Költségvetési Tanács között fennmaradt a véleménykülönbség a makrogazdasági prognózisról, fontos fejleménynek tartják a jövő évi költségvetés stabilitása érdekében, hogy a kabinet - a tanács javaslatára - megemelte az Országvédelmi Alapot. Kovács Árpád jelezte ugyanakkor, hogy az úgynevezett szabad tartalékok mértéke még így sem arányos a kockázatokkal, a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. A szervezet vezetője szerint ezért a hiánycél tartása a szabad tartalékok kényszerű törlését teszi szükségessé, sőt az sem zárható ki, hogy további "kismértékű hiánycsökkentő lépéseket" is meg kell tenni.

A tanács vezetője közölte azt is, a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásnak lehetőségeit. A nemzetközi szervezetek világgazdasági élénkülésre számítanak, amellett Magyarország legfőbb exportpartnere, Németország gazdasága is növekedhet a várakozások szerint, azonban számolni kell az euróválság esetleges mélyülésével is, ami az 1,6 százalékosra tervezettnél jóval kisebb növekedést is eredményezhet - mutatott rá Kovács Árpád.

Külön kiemelte, hogy a "költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő". Példaként említette a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert. Kovács Árpád emellett megjegyezte azt is, hogy az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is, a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

Kovács Árpád szólt arról is, hogy a kormány figyelembe vette a Költségvetési Tanács büdzsétervezethez benyújtott észrevételeinek jelentős részét, így a Ház elé benyújtott törvényjavaslatban több kiadási előirányzat, illetve a szabadon felhasználható tartalékok, vagyis az Országvádelmi Alap előirányzata is emelkedett, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig "érzékenységvizsgálatot" végzett a makrogazdasági pályáról. Rögzítette: a javaslatban foglalt kiadási előirányzatok összességében teljesíthetőek, bár egyes részterületeken, például az egészségügyben jelentős feszültségek alakulhatnak ki.