120 milliárd forintos többletkiadást engedélyez a minisztériumoknak, 50 milliárd forinttal pedig nő az Országvédelmi Alap. Ennek fedezetét biztosítja az, hogy a kormány az eddig jelzett 130 milliárd helyett 280 milliárd forintot szed be a pénzügyi tranzakciós adóból, valamint további 20 milliárdot takarít meg a közszférában, miután bevezeti a 62 év felettiek esetében a kötelező nyugdíjba vonulást. 

Szerinte távolodunk a válságzónától

"A 2013-as költségvetésnek stabil iránytűként kell szolgálnia" - kezdte Giró-Szász András, aki emlékeztetett arra, hogy még a nyári ülésszakon el kell fogadja a tervezetet a Parlament. "Kiszámíthatónak kell lennie és Magyarország számára stabilitást kell jelentsen. A 2013-as költségvetést úgy is felfoghatjuk, hogy az európai válságra adott válasz" - mondta a kormányszóvivő. Giró-Szász András arra is emlékeztetett, júniusban pozitív döntés születhet az uniós pénzügyminiszterek ülésén. "A konvergencia program is pozitív fogadtatásra talált" - mondta. A kormányszóvivő idézte Orbán Viktor szavait, miszerint a 2013-as év az emelkedés éve. "Magyarország a stabilizálódás után megindul a növekedés útján" - vélekedett.

Matolcsy György beszédének elején elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén második olvasatban tárgyalta a 2013. évi költségvetési törvény tervezetét."Valóban azt gondolom, hogy jó érzés lehet mindekinek, biztonságot és kiszámíthatóságot jelent, ha rendelkezünk a jövő évi költségvetés alapszámaival, sarokszámaival és fejezeti végszámaival már nyárra" - kezdte beszédét Matolcsy György.

"Az első negyedéves GDP-adatok alapján Magyarország gazdasága 2012-ben stagnál. Stagnáló gazdaságra kell felkészülnünk 2012-ben. Az év első felében minden bizonnyal visszaeső, mínuszos gazdasági növekedés várható, a második felében 0 feletti gazdasági növekedést tapasztalhatunk" - ismertette a kormány idei várakozását a nemzetgazdasági miniszter, aki arról is szólt, hogy a minisztériumban mit értenek recesszió fogalma alatt. Elismerte, hogy vannak, akik két egymást követő mínuszos negyedév után szoktak egyesek technikai értelemben vett recesszióról beszélni.

"A minisztériumban úgy vélik, ha a GDP változása -1 és 1 százalék között van, az stagnálást jelent. Ha 1%-nál nagyobb lenne a visszaesés, akkor az recesszió lenne. Ha 1% felett lenne a növekedés üteme, akkor az már növekedés lenne" - magyarázta. "Sikerült eltávolítanunk Magyarországot az eurózóna déli sávjától. Visszakapaszkodóban vagyunk a visegrádi országok átlagához" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Íme a részletek

Matolcsy György a 2013-as költségvetésre rátérve aláhúzta, hogy saját erejéből lesz stabil a költségvetés. "Nem kell az 500 milliárdos nyugdíjvagyon" - mondta, utalva a 2011-es költségvetési folyamatokra.

"A 2013-as költségvetés 10 sarokszáma változatlan. A kiadási és a bevételi oldalt is megemelte a kormány a tegnapi döntésével, ezt még a holnapi beterjesztésig átvezeti a kormány" - mondta Matolcsy felsorolva a jövő évi költségvetés legfontosabb paramétereit.

"1,6%-os gazdasági bővüléssel számolunk. A második alapszámunk a deficit: itt a 2,2%-os hiányszámot tartja a kormány. Az elsődleges mérleg 2%-os többletet mutat jövőre - emelte ki.

"Az államadósság GDP-hez viszonyított értéke 78%-ról 76%-ra csökken. Erre kevés ország képes az Európai Unióban" - jegyezte meg Matolcsy György.

"299,4 forint/euró árfolyamon került kiszámításra a költségvetésünk. Vagyis változatlanul hagyta az előrejelzését a kormány" - jelentette ki.

"4,2%-os inflációval számol jövőre a kormány. Már egy beruházási fordulatot vár a kormány, épp 0 felett lehet a növekedés" - ismertette. "Az EU-s források esetében már egy nagyobb lehívással számolunk. Jövőre 1400-1600 milliárd forintos uniós pályázati forrással számolunk" - jegyezte meg.

"A fogyasztási szám kis mértékű plusz lehet az idei kisebb mínusz után" - mondta. A tárcavezető azt is elárulta, hogy a kormány holnap terjeszti be a tervezetet a Parlamentnek, és addig még átvezeti a változtatásokat az első olvasathoz képest, mint szavaiból kiderült, ezúttal ezért nem tudja most nemzeti színű szalaggal átkötött pendrive-on bemutatni a tervezetet.

"2013-ra 3,9 millió fölé emelkedhet a foglalkoztatottak száma. Ez utoljára 2007-ben volt ilyen magas. Most 2013-ban az egyik legbiztatóbb trend az, hogy Magyarország újból eléri a 2000-es évek legjobb foglalkoztatási szintjét" - vélekedett.

"A folyó fizetési mérlegünk 4%-os többletet mutat majd" - hangsúlyozta a miniszter.

Megemelt kiadási és bevételi oldal

"660 milliárd forint lehet a deficit, ez a GDP 2,2%-a. 15 500 milliárd forintra emeltük a bevételi oldalt, a kiadási oldal értelemszerűen 14 840 milliárd forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy 170 milliárd forinttal emeltük meg a kiadások szintjét, az első tervezethez képest. Ebből 120 milliárd forintot a tárcák és egyéb szervek kapnak. Továbbá a növekedési kockázat miatt megemeltük az Országvédelmi Alapot 50 milliárd forinttal, ami így 100 milliárd forinttal lesz. Emellett van még egy 100 milliárdos általános tartalék. Így összesen 200 milliárd lesz a tartalék" - fogalmazott a tárcavezető.

"Honnan származik a többletkiadások és a tartalék bevételi lába?" - tette fel a kérdést. "A kormány úgy döntött, hogy a tranzakciós illetékből származó implicit bevételt beszedi. Ez 280 milliárd forint lehet jövőre. Ez még mindig alatt van a 300-400 milliárd forinti bevételnek" - magyarázta. "További 20 milliárd forint megtakarítás származik a közszféra és az állami szféra javulásából" - mondta Matolcsy, aki szerint ez ott valósul meg, ahol a kormánynak van ráhatása. "300-320 ezer alkalmazottra van ráhatása a központi kormányzatnak. Az ő körükben vezet be a kormány 62 év feletti kötelező nyugdíjba vonulást, ez 10-11 ezer embert érint" - fejtette ki Matolcsy György.

Mi lesz a bankokat terhelő adókkal?

Kérdésre válaszolva Matolcsy György kifejtette, hogy ami a parlament előtt van pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat, az 300-400 milliárd bevételt hoz a tranzakciós illetékből, ha nincs felső korlát. "Marad az egy ezrelék, marad ugyanaz a bázis. Egész egyszerűen annyi történt, hogy a Bankszövetséggel folytatott tárgyalási szakaszban vagyunk, erről szeretnénk közös megállapodásra jutni. Ezért számoltunk mi egy 280 milliárdos bevétellel" - fejtette ki Matolcsy György. Arról is beszélt, hogy "a bankadó korábbi eltörlése 60 milliárd forint kivezetését jelentené". "Ez is egy tárgyalási pont a bankokkal folytatott tárgyalásokon" - árulta el.

A Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokról szólva kiemelte, hogy:

- tárgyalási pont, hogy egy felső korlátot építsünk be a tranzakciós illetékbe

- tárgyalási pont, hogy a Bankszövetséggel közösen növekedési paktumot kössünk

- új otthonteremtési programról is tárgyalásban vagyunk, mert valljuk be ez a jelenlegi nem működik

- tárgyaljuk az EU-ban történő tranzakciós illeték bevezetését. Itt emlékeztetett: "Magyarország eredetileg az Európai Bizottság ajánlását vette alapul a tranzakciós adó esetében, mi most ehhez képest, szélesebb bázisra, alacsonyabb kulccsal akarjuk kivetni".

"A bankadó sorsát, az illeték végleges formáját is tartalmazzák az egyeztetések" - árulta el.

"Van tárgyalási mozgástér, mindkét fél részéről. Kifejezetten azt várom, hogy jó megoldást találunk erre. A bankrendszernek fontos lenne, hogy egy évvel előbb kivezessük a bankadót. Ha kivezetjük a bankadót, akkor nem lehet a tranzakciós illetéknek felső korlátja, mert pótolni kell a bevételkiesést" - felelte Matolcsy arra a kérdésre, hogy mi lesz a bankadóval, ha növekszik a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel.

Mennyi a tranzakciós illeték?

Az egy ezrelékes tranzakciós illetéken a kezdeti tervek szerint egy 30 ezer forintos tranzakciónkénti felső korlát volt, így nagyjából 130 milliárd forint bevételt várt tőle a kormány. Információink és számításaink szerint a felső korlát eltörlése után akár a 400 milliárd forintot is meghaladhatná az illetékbevétel - feltéve, hogy nem ölt tömeges formát az adóelkerülés. Vagyis a Matolcsy György által emlegetett tárgyalási mozgástér 270 milliárd forint is lehet. Ebből jöhet le a bankadó esetleges teljes megszüntetése (-60 mrd Ft költségvetési hatással), a szürkülés, adóelkerülési módok elterjedésének megbecsülhetetlen mértékű hatása, illetve esetleges kedvezmények (például magasabb, vagy szelektívebb plafonok) bevezetése. Mindenesetre a számokból látszik, hogy a bankok terhelésének csökkenéséről feltehetően nincs szó, az jövőre még a bankadó elengedése mellett is érdemben emelkedhet. Igaz, az adót felváltó illeték áthárítása az ügyfelekre valamivel könnyebb lehet, mint a bankadó esetében.

Hogyan tovább?

Matolcsy György csütörtök délutáni szavaiból az is kiderült, hogy a szokásosnál három hónappal korábban (december vége helyett) szeptember 23-ára végleges formát ölthet a 2013-as költségvetés. "Legkésőbb szeptember 23-án a Parlament elfogadhatja az akkor már véglegesnek mondható költségvetést" - fejtette ki a költségvetés elfogadásának menetrendjével kapcsolatban a tárcavezető. Csütörtökön az is kiderült, hogy a Parlament nyári ülésszaka július 13-ig tart, ekkor szavazhatnak a költségvetés fő számairól, fejezeti számairól. A parlamenti képviselők június 25-én kezdenek el vitázni a költségvetés tervezetéről, vagyis két hét alatt lezavarják a jövő évi költségvetés első körös tárgyalását.

Matolcsy György kérdésre válaszolva beszélt a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárásról is. "Két lépésben szeretnénk kikerülni. Ennek első lépése reálissá válik június 22-én, amikor az uniós pénzügyminiszterek döntenek a kohéziós források felfüggesztésének ügyében. Az Európai Bizottság szerint is már 3% alatt lesz a jövő évi deficit, 2,7% lesz a Bizottság szerint. Szerintünk 2,2% lesz, de a 2,7% már elég ahhoz, hogy kikerüljünk a kohéziós alapok felfüggesztéséből" - vetítette előre a miniszter.

"A második lépés jövő év tavaszán következhet be. Idén 2,5%-os lehet a deficit és akkora meglesz az első negyedév a 2013-as költségvetésből. Ezért a jövő év tavaszán pontot tudunk tenni véglegesen a túlzott deficit eljárásra" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Mi lesz az egészségüggyel?

Kérdésre válaszolva említést tett az egészségügy és a gyógyszerkassza jövő évre várható helyzetéről is. "A következő hetekben, még a parlamenti végszavazás előtt az Emberi Erőforrás Minisztériummal, ezen belül Szócska Miklós államtitkár úr csapatával egy egészségügyi finanszírozási áttörés megalakításáról egyeztetünk" - árulta el.

"Jövőre 40 milliárd forinttal csökkenne a gyógyszerkassza. De az egész egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, nagyon alacsonyak a bérek. Ebben változást kell elérni, erről intenzív egyeztetéseket folytatunk" - fejtette ki kérdésre felelve. A tárcavezetőnek nagyon jó benyomása van a társminisztérium előkészítő munkájáról. "Innovatív, de nem szokatlan, kreatív megoldásokkal állnak elő" - jellemezte az egészségügyi államtitkárságot Matolcsy. Részleteket ugyan nem árult el a tervekről, de annyit elmondott, hogy "részben belső forrásokból, részben logikus finanszírozásból, jövedéki adókból stabilizáljuk az egészségügyi rendszer finanszírozását". "Az egészségügyben is az a cél, hogy zárjuk a kasszát".

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a telefonadó áthárításának tekintetében valóban vegyes a helyzet, van aki áthárítja, van aki nem. "Itt és ugyanígy a tranzakciós illetéknél az a véleménye a kormánynak, hogy verseny lesz" - reagált Matolcsy arra a felvetésre, hogy ki fogja megfizetni az új adókat.