A világgazdasági válság 2009-es mélypontja után a kormány intézkedéseinek következtében javult a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzete: 2010-ben már emelkedett a gazdálkodó szervezetek száma, és a tőlük származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal nőtt - olvasható abban a kkv-szektor helyzetéről szóló jelentésben, amely péntek este került fel a Parlament honlapjára, és amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyez.
A kormánynak törvényi kötelezettsége kétévente beszámolót készíteni a kkv-szektorról és az Országgyűlés elé terjeszteni. A mostani jelentés a 2009-es és 2010-es évet mutatja be.
Ebben Matolcsy György azt írta, az időszak a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbodásával jellemezhető, a 2008-ban kezdődött válság hatása már 2009-ben érzékelhető volt: jelentősen visszaesett mind a külső, mind a belső kereslet, a GDP csökkent. Ebben a helyzetben a jelentés szerint a vállalkozások joggal várhatták el a kormányzati intézkedéseket, de azokra csak 2010 tavaszán, a kormányváltás után került sor.
Két akcióterv részeként a kormány csökkentette a társasági adót, bevezette a 16 százalékos családi adót, eltörölt tíz kisadót, a kkv-knak előnyös uniós pályázati rendszert alakított ki. Bevezette a Széchenyi Pihenő Kártyát, egyszerűsítette a végelszámolást és csökkentette a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Matolcsy György kiemelte: az intézkedések hatására a 2010-es, több mint 7 százalékos költségvetési hiány az év végére 4,2 százalékra csökkent, a GDP 1,4 százalékkal nőtt 2011 negyedik negyedévében. A további hatásokat sorolva a miniszter azt írta, jelentősen nőtt a működő gazdálkodó szervezetek száma, ennek motorja valószínűleg a kkv-szektor volt, a cégmegszűnések száma pedig 2009 második negyedévtől a cégalapításokéhoz közelít.
A foglalkoztatás terén 2011 negyedik egyedévében 3 millió 851 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 46 ezer fővel, 1,2 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011 január–októberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában.
Az adóbevételekről Matolcsy György azt írta, a pénzforgalmi adatok alapján az összes gazdálkodó szervezettől származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal növekedett, ami 461,2 milliárd forint többletbevételt eredményezett a költségvetésben. Megjegyezte, hogy ennek 10,1 százaléka származik a szektorális különadókból, a többlet legnagyobb részét a TB járulékbevétel 30 százalékos emelkedése okozta. A társasági adó (tao) kulcsának 19-ról 10 százalékra csökkentése a kkv-k széles körét érintette, a 2011-es pénzforgalmi adatok az adóbevételek csökkenését vagy stagnálását mutatják, ugyanakkor a nagyvállalatok tao befizetései 30 milliárd forinttal emelkedtek.
A hitelezéssel kapcsolatban a miniszter azt írta, hogy a szektor hitelezése 2008-óta folyamatosan mérséklődik, a külkereskedelmet viszont pozitívan érintették az intézkedések, mivel 2011-ben 10 százalékkal nőtt az export. A kivitel volumene 10,2, a behozatalé 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, így a külkereskedelmi mérleg 1930 milliárdos aktívumot mutatott.
Matolcsy György kitért a 2012-es adatokra is: az idei év első hat hónapjában az előzetes adatok szerint külkereskedelmi mérleg 832 milliárd forint aktívumot mutatott, ez az egyenleg 44 milliárd forintos romlását jelenti az előző év hasonló időszakához képest.
A kkv-szektorról elmondható, hogy a 2010-es előzetes adatok szerint az üzleti szférában foglalkoztatottak 74,1 százalékának biztosítottak munkát, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét állították elő, az exportból való részesedésük 26,4 százalék. Magyarországon 682 ezer vállalkozás működik, amelynek 99,9 százaléka kis- és középvállalkozás.
Frissíti korrupciós kockázati térképét az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek célja, hogy a beérkezett adatokból számított veszélyeztetettségi indexek segítségével ráirányítsa a figyelmet a korrupciós veszélyekre és kockázatokra.
Brüsszeli becslések szerint a tagállamok évente ezer milliárd eurót veszítenek az adócsalás és adóelkerülés miatt - ez ellen csak az eddiginél szigorúbb szabályokkal és felgyorsított információ-áramlással lehet fellépni.
Szerda este - az Európai Bizottság felé megfogalmazott egyértelmű üzenete keretében - új adó bevezetését helyezte kilátásba Orbán Viktor Brüsszelben. Elmondása szerint a reklámadóról még nem született döntés, részleteket nem is közölt. A 2000-es években azonban két alkalommal is felmerült konkréten a reklámadó ötlete, érdemes feleleveníteni, akkor mit terveztek.
Az NFM rendelettervezetében megjelölte, hogy mennyit kell majd fizetniük a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknek a megtett úttal arányosan az egyes utakon - írja a Népszabadság. A rendelettervezetet hivatalosan még nem tette közzé a minisztérium. A díjköteles úthálózat 6513 kilométer lesz, vagyis körülbelül 200 kilométerrel hosszabb, mint azt korábban tervezték. Az alapdíjakat környezetvédelmi alapon is növelve a pótkocsival közlekedő teherautók akár 130 forintot is fizethetnek kilométerenként a sztrádákon.
Tenki Réka és Fekete Ernő főszereplésével ezúttal színházban mutatják be a legendás mozifilm történetét, a Római vakációt. Az Orlai Produkciós Iroda előadását a szentendrei a ...
A legnehezebben kivívott, éppen ezért az eddigi legkedvesebb győzelmeként értékelte Aján Tamás, hogy újabb négy esztendőre elnökévé választotta a 188 országot számláló Nemzetközi ...
Az egészségügyben alapvető változásokat indított el a kormány, és az elmúlt három év alatt 223 milliárd forintot fordítottak az ágazatra - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások ...
Újabb háromnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a héten. A képviselők kedden szavazhatnak a nemzeti dohányboltok államilag garantált profitjának megemeléséről, valamint ...