Az államháztartás önkormányzatok nélküli központi alrendszerének többlete júliusban 80,2 milliárd forint volt, az első hét hónapban a pénzügyi mérleg deficitje 437,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 76 százalékának felel meg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
Tavaly júliusban az államháztartás központi alrendszere - a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt - 459,9 milliárd forint hiánnyal zárt. A múlt év első hét hónapjában az államháztartás összesítve 1.494,5 milliárd forint deficitet mutatott, amely az éves módosított előirányzat 126,2 százalékának felelt meg.
Az idén júliusi 80,2 milliárd forint összegű államháztartási mérlegtöbblet összetevői a következők: a központi költségvetés 49,7 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,3 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok közel 8,2 milliárd forint szufficittel zártak.
Az NGM közlése szerint az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei 56,7 százalékos mérték jóval kedvezőbb a tavalyi 81,8 százaléknál.
A törvényi előirányzat 2012-re 576,2 milliárd forintban határozta meg az államháztartási hiányt. Az államháztartás önkormányzatok nélküli központi alrendszerének hiánya 2012 júniusában 173,6 milliárd forint volt, az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot, az éves előirányzat 89,8 százalékát tette ki.
Az NGM, ismertetve a 2012 júliusi államháztartási mérleg részleteit, közölte, hogy a központi költségvetés bevételei mintegy 64 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos hónapjában befolyt összeget, s a többlet egyaránt jellemezte a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek alakulását. Ezen túlmenően a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A kiadásokat elemezve az NGM megállapítja: a központi költségvetés július havi kiadásai közel 446 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A tavalyi évtől való eltérést alapvetően az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál a 2011. július hónapjában a Mol-pakett vásárlásra kifizetett jelentős összeg okozta. A kiadások esetében a tavalyi évtől alacsonyabb összegben teljesültek a fogyasztói árkiegészítések, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a kezességérvényesítések is.
A kamatkiadások 2012 júliusában 63,4 milliárd forintot tettek ki, 2,0 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,7 milliárd forintos szintet értek el, 2,8 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (52,7 milliárd forint) összességében 4,8 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak, mint az előző évben.
Az elmúlt évek júliusi államháztartási mérlege jellemzően többletet mutat: a szufficit 2010-ben 36,1 milliárd, 2008-ban 140,6 milliárd, 2007-ben 90,6 milliárd, 2006-ban (választási év) 33,0 milliárd forint volt. A sorból némileg kilóg 2009 (válságév), amikor is a júliusi büdzsé gyakorlatilag nullszaldóval zárt (-1,6 milliárd forint) és a múlt évi, amikor 459.9 milliárd forint hiány alakult ki az államháztartás pénzügyi mérlegében. Így a 2006-2010 közötti évek júliusi átlaga 60 milliárd forint többletre jön ki.
A hitelintézetek az első negyedévben 79,4 milliárd forint adózott eredményt értek el, ami több mint duplája volt a tavalyi első negyedévinek, ez azonban lényegében egyetlen bank kiemelkedő nyereségének, valamint értékvesztés visszaírásoknak köszönhető. A tavaly negyedik negyedévi csekély csökkenés után ismét nőtt a 90 napon túl lejárt hitelek hitelportfólión belüli aránya - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyorselemzéséből.
Frissíti korrupciós kockázati térképét az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek célja, hogy a beérkezett adatokból számított veszélyeztetettségi indexek segítségével ráirányítsa a figyelmet a korrupciós veszélyekre és kockázatokra.
Brüsszeli becslések szerint a tagállamok évente ezer milliárd eurót veszítenek az adócsalás és adóelkerülés miatt - ez ellen csak az eddiginél szigorúbb szabályokkal és felgyorsított információ-áramlással lehet fellépni.
Szerda este - az Európai Bizottság felé megfogalmazott egyértelmű üzenete keretében - új adó bevezetését helyezte kilátásba Orbán Viktor Brüsszelben. Elmondása szerint a reklámadóról még nem született döntés, részleteket nem is közölt. A 2000-es években azonban két alkalommal is felmerült konkréten a reklámadó ötlete, érdemes feleleveníteni, akkor mit terveztek.
A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés rázta meg a Heves megyei Tenk település körzetét. Személyi sérülésről, illetve károkról nem érkezett bejelentés - közölte az ...
A kormány kezdeményezi, hogy a katasztrófa-helyzetben önzetlenül segítőknél ne keletkezzen közreműködésükért pótlólagos közteher-fizetési kötelezettség, senkit sem érhet amiatt, ...
Áprilisban 104,5 millió euró értékben vásároltak a befektetők a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK), így a teljes állomány közel 1,1 milliárd euróra emelkedett április - ...
Valamelyik „nyári” este, már nem is nagyon emlékszem, hogy melyik is volt. Talán a sok rosé fröccs a fejembe szállt. Sétálgattam a kedvenc ebemmel – Zsömivel - a Belgrád rakparton. ...