A Floridai Egyetem kutatói több ágazat - például az egészségügy, az oktatás, az élelmiszeripar, a turizmus- munkaadóival, munkaügyi szakembereivel készítettek interjúkat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a munkaadók alaposan megnézik a hozzájuk jelentkező Facebook-adatlapját. A kutatás fontos megállapítása ugyanakkor, hogy ezt egyre gyakrabban és egyre tudatosabban végzik, sok cégnél már-már előírás, hogy meg kell vizsgálni a jelentkező profilját, különösen figyelve a feltöltött fényképekre. Egyre több HR-szakember pedig konkrétan a Facebookot (vagy más közösségi oldalakat, például a Twittert és a LinkedIn-t) használja arra, hogy új munkavállalókat keressen.

Korábbi felmérések kitérnek arra, hogy az Egyesült Államokban 10-ből 7 HR-szakember utasított már el álláskeresőt közösségi portálon olvasható megnyilvánulásai, például kompromittáló fotók, kommentek, vagy az előző munkáltató szidalmazása miatt. A kutatás egyik célja ugyanakkor az volt, hogy egyfajta vitát gerjesszen arról, mennyire etikus a jelentkezők adatlapjainak vizsgálata.

 

A magyar munkavállalók közel 15 százaléka már ezeket a felületeket, illetve szolgáltatásokat használja elsődlegesen munkakeresésre - derült ki a Randstad Workmonitor tavalyi nemzetközi felméréséből. Bár a közösségimédia-használat még elsősorban magáncélú, a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést. A megkérdezettek többsége például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon.

A felmérésben részt vevők 71 százaléka ugyan tudja, hogy a profilját a munkaadók is megnézhetik, ennek ellenére elsősorban személyes és nem szakmai információkat osztanak meg, adatlapjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Ez azonban részben annak a következménye, hogy Magyarországon még sokkal nagyobb az általános portálok látogatottsága, ahol az ismerősökkel való kapcsolattartásra helyezzük a hangsúlyt.