A hozamok pozitívak voltak összességében véve, a működési eredmények terén viszont súlyos mínuszban zárták az esztendőt a magánnyugdíjpénztárak - írja a Világgazdaság.

Az újság összesítése szerint a piaci szereplők folyamatosan dobták be a törülközőt, tavaly év végére csak 13 kassza maradt. Múlt év végére a magánnyugdíjpénztáraknak 99.601 tagjuk maradt, számláikon mintegy 226,3 milliárd forinttal. A lap szerint a pénztárakat érintő jogszabályok rendkívül megnehezítették az intézmények gazdálkodását, a szektor az év végére 5,9 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. A Világgazdaság előrevetítette: az idén vélhetően még tovább csökken a kasszák száma.

A PSZÁF közzétette a pénztárak 2011-es évre vonatkozó adatait, az utolsó negyedévben a magánnyugdíjpénztárakban 99 601 tag volt, akiknek 226,3 milliárd forintját kezelték a pénztárak. Az állami vagyontranszfer óta gyakorlatilag stagnál a taglétszám, ami nem is lehet csoda, hiszen a rendszer feltételei alapvetően változtak meg 2011-ben. A statisztikák szerint az egy tagja jutó vagyon a korábbi 1 millió forint helyett 2,5 millió forintra emelkedett a visszalépések után, ez a szint pedig 2011 második negyedévében gyakorlatilag változatlan volt.

A pénztárak befektetési teljesítménye 2011 utolsó negyedévében is jól alakult, annak ellenére, hogy a magas részvényarány miatt a pénztárak sem tudták elkerülni a harmadik negyedévben bekövetkező jelentős tőkepiaci zuhanásokat. A PSZÁF adatai alapján viszont jó évet zárta a pénztárak, összesítve 170 milliárd forintos eredményt hoztak, a vagyon éles visszaesése miatt viszont sokkal jobban mutatja a pénztárak teljesítményét, ha azt vagyonarányosan nézzük. Ezek alapján a pénztárak közel 6 százalékos hozamot tudtak hozni.

A pénztárak működési oldala jelenti az igazi veszélyt, hiszen a tavalyi évben csak korlátozott lehetősége volt a pénztáraknak, hogy bevételeket szerezhessenek, ami oda vezetett, hogy a szektor összesítve közel 6 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. A szereplők komoly költségcsökkentést hajtottak végre, a 2010-es 17,3 milliárd forintos ráfordításokat 2011 végére 9,3 milliárd forintra csökkentették. A legjelentősebb tételt a pénztáraknál az alkalmazottak bére, az adminisztrációs tevékenység és a tagszervezés jelentette, mind a három területen sikerült komoly előrelépést tenni. Tagszervezés gyakorlatilag már nincs, a bérekre kifizetett összegek 43 százalékkal, míg az adminisztrációs díjak 31 százalékkal csökkentek. Azonban a bevételek visszaesése sokkal gyorsabban és nagyobb arányban esett vissza, ami a soha nem látott veszteséghez vezetett.

A statisztikákból még nem látható, viszont a szektor jövője a 2012 január eleji változások miatt sokak szerint megpecsételődött, hiszen az állam nem engedi a kötelező járulékokat a pénztárakhoz, a tagok csak úgy növelhetnék a számlájukat, ha saját maguk fizetnének be a bérükből egy adott összeget. A szektorban meg is indult a koncentráció, jelenleg már csak 10 pénztár van, a visszalépés újfent nyitott 2012 március végéig, és még több pénztár sem fedte fel, hogy mit tesz, marad a piacon adományokból és bizonytalan működési feltételekkel, vagy a beolvadást vagy megszűnést választja.

A pénztárak működése lehetetlenült el a változások miatt, a hatályos törvények szerint csak a friss befizetésekből vonhatnak le maguknak díjat a pénztárak, amelyet a működésre használhatnak fel. Friss befizetések azonban nem nagyon vannak, főleg, hogy a kötelezés eltűnt a befizetéseknél. Elvileg lenne esély az életben maradásra, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy adományt adjanak a tagok a pénztárnak, ezt az összeget pedig azonnal a működésre lehetne fordítani. Ez viszont egy nagyon kockázatos vállalkozás, hiszen nem lehet garantálni, hogy a tagok az önkéntes adományt be is fizetik teljes számban, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi a működést. A pénztárak a hírek szerint hamarosan, a következő egy-két hétben színt fognak vallani, és közlik tagjaikkal, hogy miként képzelik el a jövőjüket.