A roncs sajátos földrajzi helyzete miatt hosszú éveken keresztül nem sikerült magyar búvároknak engedélyt kapni a felkeresésére - közölte Böröndi Gábor dandártábornok, a debreceni 5. Bocskai lövészdandár parancsnoka és Czakó László, a Czakó Búvár Kft. ügyvezetője közös sajtótájékoztatón csütörtökön. A dandár Kossuth laktanyájának úszómedencéjénél megtartott tájékoztatón és búvárbemutatón a tábornok elmondta: örömmel fogadták a civil búvárok megkeresését, 60 év óta ugyanis először vehetnek részt tengeri merülésben magyar harci búvárok.

Az expedíciót a Honvédelmi Minisztérium is támogatja, ugyanis a magyar katonahagyományok ápolása mellett, a jelenlegi kiképzés és a jövőépítés szempontjából is fontos a különleges bevetés - tette hozzá a tábornok megjegyezve, hogy a dandár katonái víz alatti biztosítási feladatokat, megfigyeléseket, és egyéb, a dokumentálást elősegítő feladatokat látnak majd el, így szakmai munkájukkal hozzájárulnak az elsüllyedt cirkáló állapotának részletes felderítéséhez.  

A neves debreceni búvár, Czakó László évtizedek óta kutatja az Adriai-tengerben az egykori Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének elsüllyedt hajóit. A legnagyobb csatahajóra, a Szent Istvánra 1994-ben talált rá 70 méteres mélységben, azóta több expedícióval térképezte fel a roncs helyzetét, és számos fotó és filmfelvételt készített róla.  Eddig öt monarchiabeli hajóroncsot találtak meg, de már ismerik a hatodik, a Wildfang romboló koordinátáit, a hajóroncsot a következő években szeretnének megtalálni. A kutatás rendkívül lassan megy, mert a horvát hatóságokról évente csak két napra kapnak merülési engedélyt - mondta a búvár. Czakó László hozzátette: pénteken öt harci búvárral kiegészülve indulnak el a Ferenc József cirkálóhoz, amelyet először 2009-ben egy általa vezetett búvárexpedícióval tártak fel.


Az I. világháború befejezését követően a cirkálót francia felügyelet alatt munícióraktárként használták, a lefoglalt 26 osztrák-magyar hajó lőszerkészletét halmozták rá. 1919. október 17-én egy heves vihar alkalmával a cirkáló felborult és elsüllyedt a 17 fős francia őrszemélyzettel együtt. Czakó László a 2009-es merülésen látottak alapján azt valószínűsíti, hogy a hanyag, egyoldalú horgonyzás és a nyitva hagyott fedélzeti nyílásokon beömlő víz miatt süllyedt el a Monarchia egykori büszkesége a tengeri viharban. Czakó László most egy újabb, második expedíciót vezet az elsüllyedt hajóra, s az ebben való együttműködésre kérte fel az 5. Bocskai István Lövészdandár harci búvár csoportját.

Miklós Bence zászlós, búvárkoordinátor ezzel összefüggésben közölte: az expedíciós merülés a hagyományőrzésen túl kiképzési célokat is szolgál. A roncs mély víz alatti elhelyezkedése miatt ideális extra mélymerülések gyakorlására, végrehajtására, amelyre Magyarországon nem nyílik lehetőség a természeti adottságok miatt.

A hajóroncs terjedelme miatt is tanulságos a merülés kiképzési jellege, mivel a víz alatt felderítési, illetve megközelítési feladatokat is lehet gyakorolni. Az elsüllyedt csatacirkálót körülvevő természeti adottságok (például tengeri áramlás, könnyen felkavarodó üledék miatti rossz látótávolság) szintén egyedülálló kiképzési körülményeket biztosítanak, mivel a katonákat megtanulhatják hogyan reagáljanak és oldjanak meg merülés közben adódó vészhelyzeteket, problémákat - sorolta a búvár zászlós. A katonák speciális búvárruhában merülnek, amelyen a honvédség, a dandár és zászlóaljuk címerét is viselik. Az erre az alkalomra készült pólójuk elején az egykor vízen úszó cirkáló, hátán pedig az elsüllyedt hadihajó látható - tette hozzá.

A legnagyobb magyar hajó

Az SMS (Seiner Majestät Schiff, vagy röviden csak SMS, illetve S.M.S. egy német nyelvű rövidítés, ami magyarul annyit jelent, hogy Őfelsége hajója.) Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet Szent Istvánról, az első magyar királyról neveztek el. A csatahajó Magyarország számára olyan nagy jelentőségű, mint a tragikus sorsú Titanic Nagy-Britannia számára. Ugyanis, ez a hajó volt a magyar hajóépítés legnagyobb alkotása. A Vitéz Nagybányai Horthy Miklós admirális által irányított Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájában szolgálatot teljesítő, 152 méter hosszú és 20 000 tonna vízkiszorítású hadihajó óriási tűzerővel rendelkezett és kétségkívül korának egyik legmodernebb darabja volt.

A magyar országgyűlés megajánlotta a csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt, azzal a feltétellel, ha az egyiket a magyar Ganz-Danubius építheti meg. Montecuccoli admirális állapodott meg a magyar királyi kereskedelmi miniszterrel a magyar részvétel arányában. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.

A Szent István annyiban tért el testvérhajóitól, hogy ezen a hajón az első kémény köré egy platformot építettek, ami a parancsnoki hídtól egész a hátsó kéményig tartott, és számos fényszórót helyeztek rá. További különbség volt még, hogy ez a hajó nem volt torpedóhálóval ellátva, valamint a főárboc előtt is a többi hajón lévőtől eltérő ventilátor helyezkedett el. Míg a testvérhajói négy, addig a Szent István kettő hajócsavarral rendelkezett. A Szent Istvánt 1915-ben állították hadrendbe.


Hadrendbe állítása után a Szent István főként a pólai kikötőben tartózkodott, melyet csak a lőgyakorlatok idejére hagyott el. Részt vett Póla légvédelmében. Legelső éles harci feladata az Adriai tenger bejáratát elzáró antant tengeri barikád szétzúzása volt. E lenyűgöző csatahajó azonban nem tudta harcértékét bizonyítani, mert még az ütközet előtt, 1918. június 10-én elsüllyesztette két olasz, torpedókkal felszerelt motorcsónak. A hadihajón szolgáló 1087 tengerész közül 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét. A Szent István egyike annak a kevés hajónak, melyeknek elsüllyesztését filmre vették. A másik kettő az angol HMS Barham és az amerikai USS Arizona. A filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel.

A Szent István csatahajó roncsa – az iszapba fúródva 120 fokos dőlésszögben, a gerincével felfelé, balra fordított lövegtornyokkal – napjainkban a Premuda-szigettől 9 mérföldnyire, délre 66 méter mélyen nyugszik. Jugoszláv búvárok első ízben, 1974-ben merültek le a hajóhoz, majd 1979-ben ismét ők készítették el az első víz alatti felvételeket. Ezután 1990-ben az olaszok, 1994-ben az osztrákok is lemerültek a roncsokhoz. A magyar Szent István Búvárrégészeti Expedíció (SZIBEX) tagjai 1994 októberében látogathatták meg először e tengeri kegyeleti emlékhelyet. A hajótesten akkor 4 lyukat is találtak. Ezekből kettő a MAS-15, egy pedig, a MAS-21 becsapódó torpedóinak volt az eredménye. A Szent István csatahajó réz névtáblája és más maradványok a pólai múzeumban láthatók.


2008-as magyar expedíció a roncshoz

2008 október 2-án, a 90. évforduló alkalmával a magyar búvárok merültek le a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jelenlétében a Szent István roncsaihoz. A civil és katonabúvárokból álló expedíciót a kegyeleti merülés napján egy delegáció élén meglátogatta Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, aki a horvát haditengerészet hajóján adta át a lemerülő búvároknak a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által adományozott – A kötelesség előbbre való, mint az élet feliratú - fekete gránit emléktáblára erősítendő koszorút (a koszorút a pilisvörösvári Gréts József díszmükovács készítette). Az eseményen jelen volt még Havril András vezérkari főnök, Tömböl László a HM Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, valamint Holló József a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója is.

A hetven méteres mélységben nyugvó roncshoz való lemerülés, majd a több dekompressziós megállást követelő feljövetel egy órát vett igénybe. A felszínre visszaérkező búvárok jelentése után a delegáció koszorú és virágok tengerbe dobásával hajtott fejet a hadisírnak minősülő roncsban rekedt tengerészek emléke előtt.

A civil kezdeményezésű expedíciót Zelenák József kutatóbúvár szervezte, összesen 12 magyar búvár (köztük 9 civil, valamint 3 katona), illetve további horvát közreműködőkkel. Céljuk az volt, hogy megemlékezzenek és feltárják a roncsot, megvizsgálják az állapotát. A hajó belsejébe az admirálisi balkon falán támadt repedésen keresztül lehet bejutni.