Két fura bolygót fedeztek fel egy kis teljesítményű teleszkóppal

kategória: Tudomány
2012 június 15, péntek - 10:35 | szerző: mti
Címkék: csillagászat, bolygó, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Két igen fura bolygót fedeztek fel egy rendkívül kis teljesítményű teleszkóp segítségével az Ohiói Egyetem és a Vanderbilt Egyetem csillagászai, akik eredményeiket az Amerikai Asztronómiai Társaság közgyűlésén ismertették Anchorage-ben.

A csillagászok a KELT-North teleszkóppal végezték kutatásaikat, az Arizonában telepített távcső az északi égboltot pásztázza, míg a Dél-Afrikai Köztársaságban, Fokváros mellett működő KELT-South a délit - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.

"Míg más teleszkópokat arra terveztek, hogy távoli, halovány csillagokat figyeljenek meg az égbolt parányi szegmensében, a két KELT-távcső egyszerre figyelheti meg az igen fényes csillagok sokaságát nagy területen. Olyan fényes csillagokat kutatunk, amelyekre nagyobb teljesítményű teleszkóppal rá sem lehet nézni" - hangsúlyozta Thomas Beatty, az Ohiói Egyetem asztronómusa. A két távcső úgynevezett tranzitmódszerrel keresi a Naprendszeren kívüli bolygókat: a csillagok fényének parányi elhalványulását lesi, amelyet a napok körül keringő égitestek okoznak.

Az egyik bolygó, a KELT-1b katalógusjelű planéta az Androméda-csillagképben található. Olyan masszív égitestről van szó, amelyet helyesebb lenne "félresikerült" csillagnak, mint bolygónak nevezni: valamivel nagyobb méretű, mint a Jupiter, ám tömegében 27-szer múlja felül. Harminc földi óra alatt kerüli meg a szülőcsillagát, amelytől hatezerszer több sugárzást kap, mint a Föld a Naptól, a bolygó felszínén a hőmérséklet pedig a számítások szerint meghaladja a 2200 Celsius fokot. Összehasonlításként Naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr 68 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, a felszíni hőmérséklete pedig "alig" 425 Celsius fok.

A másik bolygó (KELT-2Ab) a Szekeres (Auriga) csillagképben található és sokban emlékeztet a Jupiterre, amelynek méretét 30 százalékkal, tömegét pedig 50 százalékkal haladja meg. A HD 42176 jelű kettős csillagrendszerhez tartozik, amelynek egyik tagja kissé nagyobb, mint a Nap, a másik pedig valamivel kisebb. A KELT 2Ab a nagyobbik körül kering, amely oly fényes, hogy akár kétcsöves látcsővel is megfigyelhető a Földről.

A nagy fényességnek köszönhetően a kutatók reményeik szerint megmérhetik a bolygó légkörén áthaladó csillagfényt, amikor a távoli nap ez év novemberében visszatér a teleszkóp látókörébe.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Újabb lehetséges krátereket fedeztek fel a Holdon
Gravitációs és topográfiai vizsgálati módszereket alkalmazva ausztráliai tudósok újabb lehetséges krátereket fedeztek fel a Holdon.
szerda 14:28
Új szubatomi részecskét fedezhettek fel japán és kínai fizikusok
Elképzelhető, hogy Japán és kínai fizikusok egymástól független kísérletekben bizonyítékot találtak egy eddig ismeretlen, négy kvarkból álló szubatomi részecske létezésére, amelyhez hasonlóval eddig nem találkoztak a tudósok.
szerda 13:25
Világhírű a magyar kócsagfigyelő kamera
A tíz legjobb webkamera közé került a Pro Vértes Közalapítvány kócsagfigyelő kamerája, a világ vezető szakoldalán, az Earthcam.com-on.
szerda 11:02
Veszélyeztetett Kelet-Rennel-korallzátony
Az UNESCO Világörökségi Bizottságának Kambodzsában zajló tanácskozásán Salamon-szigeteki Kelet-Rennel-korallzátonyát felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
szerda 10:59
Közép-Európa legmodernebb kutatási célú adatközpontja az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában
Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.
szerda 10:54
Aláírták: 2016-tól indul az európai Mars-misszió
Európa nagyot lépett előre ama terveit illetően, melyek égisze alatt 2016-ban egy szatellittel, 2018-ban pedig egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot.
kedd 14:51