Két igen fura bolygót fedeztek fel egy rendkívül kis teljesítményű teleszkóp segítségével az Ohiói Egyetem és a Vanderbilt Egyetem csillagászai, akik eredményeiket az Amerikai Asztronómiai Társaság közgyűlésén ismertették Anchorage-ben.
A csillagászok a KELT-North teleszkóppal végezték kutatásaikat, az Arizonában telepített távcső az északi égboltot pásztázza, míg a Dél-Afrikai Köztársaságban, Fokváros mellett működő KELT-South a délit - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
"Míg más teleszkópokat arra terveztek, hogy távoli, halovány csillagokat figyeljenek meg az égbolt parányi szegmensében, a két KELT-távcső egyszerre figyelheti meg az igen fényes csillagok sokaságát nagy területen. Olyan fényes csillagokat kutatunk, amelyekre nagyobb teljesítményű teleszkóppal rá sem lehet nézni" - hangsúlyozta Thomas Beatty, az Ohiói Egyetem asztronómusa. A két távcső úgynevezett tranzitmódszerrel keresi a Naprendszeren kívüli bolygókat: a csillagok fényének parányi elhalványulását lesi, amelyet a napok körül keringő égitestek okoznak.
Az egyik bolygó, a KELT-1b katalógusjelű planéta az Androméda-csillagképben található. Olyan masszív égitestről van szó, amelyet helyesebb lenne "félresikerült" csillagnak, mint bolygónak nevezni: valamivel nagyobb méretű, mint a Jupiter, ám tömegében 27-szer múlja felül. Harminc földi óra alatt kerüli meg a szülőcsillagát, amelytől hatezerszer több sugárzást kap, mint a Föld a Naptól, a bolygó felszínén a hőmérséklet pedig a számítások szerint meghaladja a 2200 Celsius fokot. Összehasonlításként Naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr 68 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, a felszíni hőmérséklete pedig "alig" 425 Celsius fok.
A másik bolygó (KELT-2Ab) a Szekeres (Auriga) csillagképben található és sokban emlékeztet a Jupiterre, amelynek méretét 30 százalékkal, tömegét pedig 50 százalékkal haladja meg. A HD 42176 jelű kettős csillagrendszerhez tartozik, amelynek egyik tagja kissé nagyobb, mint a Nap, a másik pedig valamivel kisebb. A KELT 2Ab a nagyobbik körül kering, amely oly fényes, hogy akár kétcsöves látcsővel is megfigyelhető a Földről.
A nagy fényességnek köszönhetően a kutatók reményeik szerint megmérhetik a bolygó légkörén áthaladó csillagfényt, amikor a távoli nap ez év novemberében visszatér a teleszkóp látókörébe.
Elképzelhető, hogy Japán és kínai fizikusok egymástól független kísérletekben bizonyítékot találtak egy eddig ismeretlen, négy kvarkból álló szubatomi részecske létezésére, amelyhez hasonlóval eddig nem találkoztak a tudósok.
Az UNESCO Világörökségi Bizottságának Kambodzsában zajló tanácskozásán Salamon-szigeteki Kelet-Rennel-korallzátonyát felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.
Európa nagyot lépett előre ama terveit illetően, melyek égisze alatt 2016-ban egy szatellittel, 2018-ban pedig egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot.
Az ország minden büntetés-végrehajtási intézetében elindult az úgynevezett Tett-program, amely a fogvatartottak egyéni társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedését célozza. A a 2 ...
Több méter hosszú kihegyezett cölöpök, az egykori kanizsai vár maradványai kerültek elő hétfőn Nagykanizsán, a már két éve zajló csatornaépítés közben.
A magyar kormányzati honlapon szerdán ismertették a kormány reagálását az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar kapcsolatos ...