A Kreml alaposan előkészítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia), valamint Németország és Teherán képviselőiből álló nemzetközi közvetítő csoport moszkvai ülését, nincs ok aggodalomra - hangsúlyozta pénteken Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter.

A külügyi vezető nyilatkozata szerint a felek tartják magukat ahhoz, amit a május 23-24-i bagdadi tárgyaláson elértek. "Joggal feltételezzük, hogy Moszkvában megtörténik a következő lépés, Oroszországnak fontos a tárgyalási folyamat fenntartása, érdekeltek vagyunk abban, hogy más helyeken újabb találkozók jöjjenek létre, érdekeltek vagyunk abban is, hogy a közbeeső szünetek ne húzódjanak el" - mondta Rjabkov. Bagdadban arról állapodtak meg a tárgyalófelek, hogy Moszkvában folytatják a párbeszédet az iráni atomprogramról. A héten azonban bizonytalanná vált a tárgyalások folytatása.

Ali Bagheri, Teherán második számú főtárgyalója múlt vasárnap azzal vádolta meg a tárgyalópartnereket, hogy nem készültek fel a június 18-19-i fordulóra, továbbá teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a korábban kötött megállapodásban foglaltakat.  Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy nappal később viszont úgy nyilatkozott, hogy szerinte nincsenek veszélyben a moszkvai tárgyalások. Előzőleg telefonon egyeztető megbeszéléseket folytatott Szaíd Dzsalili iráni főtárgyalóval.

Az orosz külügyminiszter szerdán mégis váratlanul Teheránba utazott, hogy kicsikarja Teherántól a párbeszéd folytatását. Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter végül megerősítette Lavrovnak, hogy munkatársai elmennek Moszkvába, de nem volt hajlandó elárulni, milyen tárgyalási munícióval. A szakértők többsége azonban nem számít áttörésre a Hatok és Irán jövő hét eleji moszkvai tárgyalásain. Irán nem akar felhagyni az urándúsítással, holott ez volna az egyik fontos feltétele annak, hogy a Hatokkal folytatott egyezkedése eredményre vezessen.

Nem sokkal a bagdadi tárgyalásokat követően, május 29-én az iráni külügyminisztérium szóvivője logikátlannak nevezte a Nyugat követelését, hogy mondjon le az urán 20 százalékosra való dúsításáról. Mint hangoztatta, az iszlám köztársaságnak elidegeníthetetlen joga, hogy a békés célú atomenergia-termeléshez szükséges dúsítottságú uránt állítson elő.

Moszkva erre hamarosan "kontrázott". Vlagyimir Putyin június 7-én, Pekingben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) csúcskonferenciáját követően kétoldalú megbeszélést folytatott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel. Az orosz államfő ekkor kijelentette: Moszkva támogatja, hogy Irán békés célra használja fel az atomenergiát.

A nyugati hatalmak azonban aggódnak, mert a 20 százalékos dúsítottságról viszonylag gyorsan el lehet érni a katonai célú atomtöltetek előállításához szükséges 90 százalékos szintet. Az ENSZ BT több szankciócsomagot fogadott el az iszlám köztársasággal szemben, amelyet azzal vádol, hogy békésnek mondott atomprogramjának valódi célja nukleáris fegyver kifejlesztése. Orosz lapértesülések szerint a Kremlben attól tartanak, ha Moszkvában nem történik előrelépés a Hatok és Irán egyezkedésében, akkor nem lehet elkerülni a konfliktus további éleződését.