Az Országgyűlés elnöke pénteken Kecskeméten, a kuláküldözés áldozatainak emléket állító alkotás avatásán úgy fogalmazott: az egész magyar parasztságról emlékezünk meg a mai nap, mert a politikai hatalom elragadása, a polgári állam vezető rétegének likvidálása, kitelepítése után a kommunizmus célpontja minden szocialista országban a mezőgazdaságból, a földből élő ember volt.

A város főterén felállított emlékmű előtt az Országgyűlés elnöke emlékezetett arra, hogy Rákosiék "a szovjettől kölcsönöztek egy szót", és kuláknak bélyegezték azokat, akiket a felvilágosultan gondolkodó politikusok már a két háború között parasztpolgárnak neveztek.

A kommunizmus működtetői és haszonélvezői elkobozták a becsületet, kisöpörték a hagyományt, begyűjtötték az erkölcs parancsait, az embereknek pedig meghagyták a kiszolgáltatottságot, a bizalmatlanságot és az egyéni menekülő pályákat - tette hozzá.

Kövér László szerint ezen az emléknapon nem kerülhető meg a kérdés: miért nem látjuk még mindig mindannyian a kommunizmus valódi arcát? Az országgyűléselnöke hangsúlyozta: a kommunizmus emberiség elleni bűne "nem a véletlen műve, nem egyszerű műhiba, nem is könnyen kiigazítható kisiklás volt". A terror, a megfélemlítés, a közösségek elleni gyűlöletkeltés és a tömeggyilkosságok "az ideológia lényegéből, annak velejéből következtek" - tette hozzá.

A szembenézés napja arra kötelez tehát valamennyiünket, hogy soha ne feledjük: a hazugságra és megfélemlítésre alapozott, az embereket szegénységbe taszító, néhány kiváltságosnak pedig korlátlan hatalmat és jólétet biztosító rendszer létezett - mondta.

Kövér László emlékeztetett a 2010-es országgyűlési választásokra, amikor "fényes győzelmet" aratott a jelenlegi kormányzó többség, lezárták a "nemzetsorvasztók korszakát", nekifoghattak hazánk felvirágoztatásának, újraindulhat az építkezés, "de a munka még koránt sem ért véget". "Mindent a helyére kell rakni, mert a rosszul elrendezett múlt el sem megy, a megíratlan idő pedig ködszerűen üli meg a lelkeket" - fogalmazott a szónok.

Varga László (Fidesz-KDNP) kecskeméti országgyűlési képviselő kezdeményezte az Országgyűlésben, hogy legyen a kuláküldözés áldozatainak is emléknapjuk. Az Országgyűlés határozata értelmében ettől az évtől június 29. a kuláküldözés alatt tönkretett magyar gazdákról történő megemlékezés napja hazánkban.

Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédében hirdette meg a kuláküldözést. A következő öt évben a magyar középparaszti osztály, az a társadalmi réteg, amelynek szorgalmas munkája Kecskemétet "hírös" várossá tette, és amely a hazai települések megtartó ereje volt, gyakorlatilag megsemmisült.

E kettős kecskeméti vonatkozás késztette a Kecskeméti Református Ifjúsági Egyesületet arra, hogy kezdeményezze egy, a magyar gazdák emlékét megőrző alkotás felállítását. Az emlékmű Szemők Zsuzsa Kecskeméten élő szobrászművész alkotása, amelyet az egyesület a város támogatásából és közadakozásból állított fel.