"A reformok és a költségvetési lefaragások halogatása nem jó gondolat" - jelentette ki Jan Kees de Jager szerdán újságírók előtt.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök szerdától több európai vezetővel tárgyal, és igyekszik rábírni őket arra, hogy támogassák a görög reformok időbeli elnyújtását, 2014 helyett 2016-ig történő átütemezését. Athénban találkozik Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnökkel, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport vezetőjével, majd Párizsban Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, pénteken pedig Berlinben Angela Merkel német kancellárral. A berlini látogatás előjelei görög szemszögből nem biztatóak: Rainer Brüderle német szabad demokrata frakcióvezető szerdai nyilatkozata szerint a 2014-ig megvalósítandó reformprogram elhúzása nem jöhet szóba. Volker Kauder, a CDU/CSU-frakció vezetője ugyancsak kategorikusan kizárta a reformmenetrend módosítását, és ahhoz a német beleegyezés megadását.

"Csak lélegzetet akarunk venni" - indokolta Szamarasz a Bildnek adott nyilatkozatban a haladékkérést. Hangsúlyozta, hogy a hosszabb időtartam nem jelentene automatikusan több pénzigényt. Az athéni pénzügyminisztérium egyik magas beosztású illetékese - aki nevének mellőzését kérte - ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az elkövetkező két évben az eddigi számításokhoz képest 2 milliárd euróval többet kell megtakarítani. A rossz gazdasági teljesítmény mellett ugyanis a vártnál alacsonyabb az adóbevétel, így az európai partnerekkel kötött megállapodásban szereplő 11,5 milliárd eurós mérlegjavítást csak akkor tudják elérni, ha 13,5 milliárd értékben hoznak takarékossági intézkedéseket.

Ha az időbeli elnyújtáshoz az eurózónabeli partnerek hozzájárulnának, a görögöknek évi 2,5 százalékpont helyett csak évi 1,5 százalékponttal kellene csökkenteniük a költségvetési deficitet.

Juncker azonban az RTL rádióállomásnak adott szerdai nyilatkozatában lehűtötte a gyors döntésbe vetett reményeket: közölte, hogy Görögország ügyében legkorábban októberben születhet döntés. Mint mondta, meg kell várni az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "trojkájának" közös jelentését. A három intézmény szakértői szeptemberben ismét Athénba készülnek, hogy a helyszínen tájékozódjanak a helyzetről.

A holland pénzügyminiszternek a görögökkel szembeni elutasító nyilatkozata abból a szempontból fontos, hogy csökkenti annak lehetőségét, hogy a németeket "egyedüli kerékkötőként" állítsák be, amire az elmúlt hónapokban számos próbálkozás volt.