"A pénz vagy a kereskedelem kizárólagosan nem tudja az emberi kapcsolatokat alakítani, a kultúra az, amely a folyamatosságot és az önazonosságot biztosítja. A kultúra alapvető a nemzet szempontjából, nélküle a nemzet csupán egy adminisztratív egység lenne" - mondta a nemzeti erőforrás miniszter pénteken Pécsen, az Európai Kulturális Parlament ülésének megnyitóján.   

Réthelyi Miklós úgy vélte: a kultúra jelentősen hozzájárul a fenntartható növekedéshez, és hangsúlyozni kell fejlődését. Figyelni kell a kisebbségi csoportokra, és arra is, hogy a kultúra ne csak információt jelentsen, hanem tapasztalatokat, élményeket is. "A kultúra olyan, mint egy mosoly, amely az embereket közelebb hozza egymáshoz, így kiemelkedő a szerepe a közösségek építésében, a diplomáciában, államok közötti kapcsolatok erősítésében" - közölte.   


A miniszter megjegyezte: a kultúra a biztonságot és a békét hozza el az embereknek, akik számára jó érzés ismerni környezetüket, és tudni, kik azok, akikről utcáikat elnevezték. A kultúrát azonban nem lehet úgy kezelni, mint egy múzeumi tárgyat, hiszen mindig valami újat hoznak bele a fiatalabb generációk.    Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy bár úgy tűnik, Európa a gazdasági téren nem tud sikeres lenni a világ más térségeivel folytatott versenyben, a kulturális öröksége terén azonban nagyon erős.    

"Ha megoldást keresünk a gazdasági válságra, a kulturális hagyományainkra alapozva megtalálhatjuk a válaszokat. Az a feladat, hogy ehhez összeadjuk tudásunkat és rájöjjünk, miként lehet a kulturális örökséget hasznosítani ebben a helyzetben" - tette hozzá. Karl-Erik Norrman, a Európai Kulturális Parlament főtitkára annak a véleményének adott hangot, hogy nemcsak az európai államok, hanem az európai gondolat is válságba került. "A kontinens egészén erősödnek a nacionalista tendenciák, egyre gyakoribbak az Európa-ellenes kijelentések" - jegyezte meg.   

Szavai szerint ennek megoldásához szükség van a kultúra szerepének növelésére, a korábbinál erősebb intellektuális véleménycserékre és a vélemények ütköztetésére, és ebben az európai érdekek képviseletére.

Pär Stenbäck, a szervezet szenátusának elnöke, korábbi finn külügyminiszter azt mondta, hogy Európa a globalizálódó világban is fontos kontinens. Ha legyőzi a közvetlen krízist két alternatívája lesz: feladja a prosperáló kontinens álmát, vagy az életszínvonal fenntartása érdekében elosztja a terheket, csökkentve a társadalmi nyugtalanságot, a zavargásokat, a kisebbségi problémákat.   

Úgy vélte, ha a gazdasági és szociális elégedetlenségek megmaradnak és tovább fokozódnak, az elfordíthatják az embereket Európa eszméjétől, s mindez katasztrofális következményekkel járhat a következő generációk számára.    S

zabó István Oscar-díjas filmrendező előadásában úgy ítélte meg, hogy európai kultúra tulajdonképpen nem létezik, mert amit annak nevezünk, az csak különös összetétele a különböző kultúráknak. Ezek egy helyről gyökereznek, igazi értéküket éppen a sokszínűségük adja, amit tovább színez a vallások sokasága. Az európai kultúrát éppen ez, a kultúrák különbözősége, az egyes kultúrák egymás mellett éléséből fakadó gazdagság jellemzi.   


Szabó István a filmművészettel kapcsolatban azt mondta, a filmek mindig megmutatták és megmutatják az emberek problémáit, életmódjukat. Tükröt mutatnak a világnak, s ezért is fontosak az emberek számára. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt egyre kevesebb pénz jut a filmekre, és a kultúrára, ez pedig "nem jó irány".   

Az Európai Kulturális Parlament a művészek, az értelmiség és a kulturális területen tevékenykedő szakemberek páneurópai fóruma, amely idén Pécsen tatja háromnapos ülését. A szervezet az Európai Bizottság indítványára 2001-ben alakult meg Strasbourgban, hogy az európai kulturális élet képviselőinek fórumot biztosítson az európai együttműködést, demokráciát, kultúrát érintő párbeszédre, vitára, valamint elősegítse az Európa keleti és nyugati fele, illetve a különböző művészetek közötti dialógust. A szervezetnek 43 országból jelenleg több mint 160 tagja van, Magyarországot heten képviselik. A pécsi konferencián mintegy százan vesznek részt.