A világ legnagyobb emberi jogi szervezete Londonban kiadott állásfoglalásában közli, hogy értesülései szerint eddig ezernél több személyt, köztük újságírókat vettek őrizetbe a szombati oroszországi parlamenti választások "manipulálása" elleni demonstrációkon. "A számok változnak", de valószínűleg száznál többen még mindig őrizetben vannak, és számos szabadlábra helyezett ellen is bírósági eljárás van folyamatban.

A felhívás szerint az Amnesty International sok beszámolót kapott a tüntetőkkel szembeni rossz bánásmódról, zárt bírósági tárgyalásokról, valamint  arról, hogy rendőrök békés tüntetőket vertek meg, majd nem engedélyezték orvosi ellátásukat. Tekintettel az újabb tervezett megmozdulásokra, az Amnesty International felszólítja az orosz hatóságokat "a rendőrség megfékezésére", és a békés tiltakozás jogának tiszteletben tartására.   

John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai ügyekért felelős igazgatóhelyettese szerint "semmiféle módon nem igazolható" az őrizetbe vételek nagy száma. Dalhuisen szerint a nemzetközi emberi jogi törvényekben egyértelműen  szerepel a jelentős politikai fejleményekkel szembeni békés, spontán tiltakozáshoz fűződő jog, és e törvényi védelem kiterjed az elmúlt napok oroszországi tiltakozó megmozdulásaira is.   

Az Amnesty International vezető tisztviselője szerint előfordult, hogy azért vettek őrizetbe ellenzéki tiltakozókat, mert azt kiáltották, hogy "Szabadságot", vagy azt, hogy "Másmilyen Oroszországra van szükség", és számos őrizetbe vett tüntető esetében az őrizetesekkel szembeni bánásmód legalapvetőbb előírásait sem teljesítik.   

John Dalhuisen közölte, hogy az Amnesty International ezeket az őrizeteseket lelkiismereti okokból rács mögött tartott foglyoknak tekinti, és azonnali szabadon bocsátásukat követeli. Az AI szerint felmerül az a kérdés is, hogy miért vesznek őrizetbe nagy számban ellenzéki tüntetőket, amikor ugyanazokon a helyszíneken kormánypárti demonstrálók háborítatlanul gyülekezhetnek.   

Az Amnesty Internationalt jelentős számban keresték meg őrizetesek barátai és hozzátartozói, akik számos jogsértésről számoltak be, például arról, hogy szeretteik a rendőrségen nem kapnak enni, és a családtagok által bevitt ételt sem adják át nekik. Az emberi jogi szervezet közölte azt is, hogy egyes forrásai szerint az őrizetbe vettek közül hozzávetőleg százat már el is ítéltek, egyeseket vádemelés és bírósági eljárás nélküli elzárásra, másokra pénzbüntetést szabtak ki.