A The Independent, a legnagyobb liberális brit napilap Magyarország visszalép a demokráciától című szerkesztőségi cikke szerint Orbán Viktor, "az 1989-es forradalom ellenzéki hőse" továbbra is rendkívül népszerű, és a kétharmados parlamenti többség révén "gyakorlatilag azt csinál, amit akar". Úgy tűnik azonban, hogy nem vonta le teljesen a tanulságait annak a történelmi mozgalomnak, amely megdöntötte a kelet-európai kommunista zsarnokságot.   

A The Independent szerint "csúszós lejtőre kerül" az az ország, ahová a zsarnokság megérkezik. Orbán Viktor számára elég egyértelmű figyelmeztetés lehetett volna a putyini Oroszország demokráciájának elsatnyulása, ám fonák módon úgy tűnik, hogy éppen ez vált követendő modellé - állt a liberális brit napilap szombati írásában.   

A szerkesztőségi cikk szerint Orbán Viktor az önkényuralmi ellenőrzés új korszakát vezeti be, azzal az indokkal, hogy a szocialisták a pusztulás szélére sodorták az országot. A beteg azonban az általa alkalmazott orvoslástól sem lett jobban, és Magyarország most már a csőd tényleges kockázatával kénytelen szembenézni. A maga útjához ragaszkodó kis ország önhittsége komikus is lehetne, ha nem lenne annyira veszélyes - fejeződött be a The Independent cikke.   

A lap külön írásban foglalkozott a magyarországi "kultúrharccal". A cikk szerint "Orbán Viktor nacionalista Fidesz-kormánya" nem csupán a pénzügyi intézmények feletti ellenőrzést szeretné kiterjeszteni, de "olyan kulturkampfba is belevágott, amellyel, úgy tűnik, saját jobboldali idegengyűlölő ideológiáját akarja ráerőltetni az élet minden területére, a kisebbségektől és a vallási felekezetektől a médiáig, a bírói karig és művészetekig".   

A Financial Times megszólaltatta Kéri László politológust, aki tanította Orbán Viktort. Kéri László elmondta a brit gazdasági napilapnak, hogy Orbán Viktor "már akkor is szeretett meglepetéseket okozni, lételeme volt a konfrontáció és hitt a germán és a szláv népek közé szorult kis nemzet kulturális kivételességében". Ez a hit épült be az új alkotmányba, és "amikor Orbán ezen a nyelven beszél, az nagyon népszerű itt Magyarországon" - idézte a Financial Times Kéri Lászlót.   

Az amerikai Time magazin az új magyar alkotmány apropójából készült írásában mások mellett megszólaltatta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki úgy vélte, hogy az alaptörvény fontos "fékeket és egyensúlyokat" távolít el a magyar demokratikus rendszerből. "Aggódom a szabadság és a demokrácia jövője miatt" - mondta Gyurcsány Ferenc. Úgy vélte, hogy Mark Palmer volt amerikai nagykövetnek a Népszabadságban megjelent interjúja, megjegyzése Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kiválásáról "figyelmeztető üzenet Magyarország számára". "Amennyiben nem érted meg, hogy mit jelent a demokrácia és a nyugati létforma, nem lehetsz része a nyugati klubnak" - idézte Gyurcsány Ferencet az amerikai hírmagazin internetes oldalán megjelent írás.

 A Die Presse és a Der Standard a gazdaságról

A magyar gazdasági helyzetről közöltek cikket szombati számukban vezető osztrák napilapok. 

Magyarország államcsődje esetén veszélybe kerül Ausztria kiváló adósosztályzata - írta a Die Presse. A konzervatív napilap cikkében úgy fogalmaz, hogy Magyarország sürgősen az IMF és az EU "tőkeinjekciójára" szorul. Felidézte, hogy a forint árfolyama mélypontra zuhant, egyidejűleg az államkötvények törlesztéskockázati árazása csúcsot ért el. A lap meglátása szerint Orbán Viktor "makacsul kitart". "Egy válságtanácskozás után Orbán bejelentette, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az IMF-fel és az EU-val. A vitatott jegybanktörvény megváltoztatása azonban nem jön szóba a (kormányfő) számára" - fogalmazott a lap a Simor András jegybankelnökkel tartott találkozó utáni sajtótájékoztatóról beszámolva.

A Die Presse rámutatott, hogy osztrák bankok összesen mintegy 32 milliárd eurónyi hitelt helyeztek ki Magyarországon. "Sokan már most nem tudják törleszteni a hitelüket" - tette hozzá. A BNP Paribas elemzője, Michal Dybula a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy magyar államcsőd esetén Ausztria elveszítheti kiváló adósbesorolását.

A Der Standard a PSZÁF adatai alapján beszámolt arról, hogy november és december vége között mintegy kétszeresére, 94 ezerre nőtt azoknak az ügyfeleknek a száma, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, és további mintegy kétszázezer szándéknyilatkozat érkezett. Kitért arra is, hogy a bankoknak a devizahitelek rögzített átváltási árfolyama és a piaci árfolyam közötti különbségből eredő költsége 174 milliárd forint volt a már teljesített végtörlesztések esetében. Emellett a forint árfolyamának mélypontra zuhanása is fájdalmas hatással lehet a bankokra - tette hozzá.

Német lapok a magyar politikáról és gazdaságról

A magyar gazdasági és politikai helyzettel foglalkozott szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív újság, a Die Welt című konzervatív lap, a Berliner Zeitung című baloldali lap és a liberális Tagesspiegel, valamint a Spiegel Online.

A Die Welt kommentárt szentelt a magyar gazdasági helyzetnek Semmi pénzt Orbán Viktornak címmel. A szerző, Jan Dams szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő arcátlanul pimasz", hiszen kiüresíti a demokráciát és megsért számos értéket, amelyek mellett Európa elkötelezte magát és, most pedig éppen ő az, aki újabb hitelt kér az Európai Uniótól (EU) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).   

A szerző kifejtette: az EU-nak és az IMF-nek "a politikailag és gazdaságilag rossz úton járó" Magyarország pénzügyi támogatása helyett "az eddiginél jóval nagyobb nyomást kell gyakorolni az Orbán-kormányra. Aki nem tartja be a demokratikus alapszabályokat, az nem várhatja el, hogy Németország, Franciaország és más EU-s országok adófizetőitől származó pénzzel tömjék ki. Ez ilyen egyszerű. Mielőtt Magyarország megkapja a támogatást, amelynek átutalásához az európaiak áldása szükséges, Budapestnek változtatnia kell az irányvonalán. Minden más megoldás az EU alapvető értékeinek az elárulását jelentené" - írta a Die Welt.

A Berliner Zeitung véleményoldalán Frank Herold Ütközőpályán című írásában kifejtette: "Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják." A szerző felvetette: "Mit lehet tenni egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökkel, aki gátlástalanul a demokrácia elárulására használja felhatalmazását?"  Kifejtette: Orbán Viktor politikája olyan pályán halad, amely összeütközéshez vezet "saját népe egyes csoportjaival és az EU-val". Hozzátette: az EU még biztosít kellő mozgásteret ahhoz, hogy Orbán letérjen az ütközőpályáról, de ha továbbra sem módosít irányvonalán, akkor "végre cselekedni kell." Hangsúlyozta: "Az EU-nak nem szabad Magyarországot tovább támogatni európai adófizetőktől származó pénzzel, ha az Orbán-kormány továbbra is semmibe veszi a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat."  

A Berliner Zeitung gazdasági rovatában Ausztria meginog, ha Magyarország elesik címmel jelent meg beszámoló. A szerzők elemzőket idézve kifejtik, hogy Magyarország esetleges államcsődje az EU számára nem lenne nagy probléma, hiszen a huszonhetek összesített hazai össztermékében (GDP) Magyarország részaránya csupán 0,8 százalék. Ez lényegesen kisebb, mint Görögország 1,8 százalékos részaránya, ennélfogva Magyarország nem jelent rendszerszintű kockázatot.     Ugyanakkor az esetleges magyar csőd problematikus lehet Ausztria számára, mert állami segítségre szorulnának az osztrák bankok.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági rovatában Magyarország szívóhatása átterjed Ausztriára címmel közölt beszámolót, amely szerint befektetők attól tartanak, hogy a "magyarországi bizalmi válság" hatása átterjedhet Ausztriára, és ennek jeleként értelmezhető, hogy az osztrák állampapírok hozama jelentősen emelkedett az utóbbi időszakban.    

A Der Tagesspiegel szintén gazdasági rovatában A magyar politika eljátssza a hitelét címmel ismertette a magyar gazdaságra és a gazdaságpolitikára vonatkozó legutóbbi fejleményeket. A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken bejelentett lépésével kapcsolatban megjegyezte: "a rendkívüli mértékben emelkedő állampapír-hozamok miatt a kelet-európai ország gyakorlatilag kiszorult a tőkepiacról", és gyors segítség nélkül hamarosan csődveszélybe kerülhet.  

A Spiegel Online - a Der Spiegel hetilap internetes kiadása - Christina Hebel írását közölte. A szerző szerint a jelenlegi helyzet emlékeztet az egy évvel korábbira, amikor a médiatörvény miatt vártak sokan határozott fellépést az Európai Bizottságtól (EB). Most "a demokratikus alapjogok kiüresítéséről van szó - Orbán ismét kóstolgatja az EU-t és sértegeti az Európai Bizottságot (EB)" - vélekedett Hebel.    

Az EB egyelőre tartózkodik az éles bírálattól, ezt pedig többen kifogásolják. "Barroso már egy éve túl puhán reagál" - mondta a Spiegel Online-nak Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának helyettes vezetője, aki szerint az EB elnökének - aki Orbán Viktorral együtt az Európai Néppárt családjához tartozik - nem szabad tovább kímélnie párttársát. Omnid Nouripur, a német Zöldek külpolitikai szakpolitikusa egyebek között azt mondta a Spiegel Online-nak, hogy Hillary Clinton Budapestnek megküldött figyelmeztető levele és az európai államok tétlensége között feszítő ellentét látszik. "Az EU már megint lejáratta magát válságkezelésben" - fogalmazott a poltikus.