Élet nyomaira bukkantak a Vénuszon?

kategória: Tudomány
2012 január 25, szerda - 11:03 | szerző: richpoi.com | frissítve: 2012 január 25, szerda - 11:08 Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: vénusz, űrkutatás, bolygó, földönkívüli élet, Orosz Tudományos Akadémia, Leonyid Kszanfomaliti, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Merész következtetésre jutottak orosz kutatók a Vénusz felületéről készült közel 30 éves panorámaképek alapján. Leonyid Kszanfomaliti, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének csillagásza azt állítja, hogy az élet jeleit fedezte fel egy 30 éves, a Vénuszról készült fényképen.

Olyan klasszikus tudományos-fantasztikus írók mint Arthur C. Clarke már nagyon régen fantáziáltak arról, hogy a vénuszi atmoszféra sűrű felhőrétegei alatt egy lakható világ rejlik, sok izgalmas történet született erről - ilyen pl. Ray Bradbury magyarul a Galaktika magazinban is megjelent novellája, a „Csak egy óra a nyár”. Az 1960-as években, az amerikai Mariner űrszonda és szovjet párja, a Venera azonban olyan képet mutattak a bolygóról, ami szerint az az elképzelhető legbarátságtalanabb hely. Egy savas világ, amelynek a felszínén csaknem 600 fok van, a légnyomás pedig kilencvenkétszerese a Földinek.

5039_venusz-elet3.jpg

A megfigyelt alakzat

Ezért tűnik képtelenségnek és mai tudományos ismereteinknek teljesen ellentmondónak Leonyid Kszanfomaliti publikációja az orosz tudományos lapban, a Solar System Research-ben. Azt állítja, hogy a Venera 13 szonda által 1982 márciusában készített képeken egy lemez, egy fekete fül és ami a legmerészebb: egy korong és egy skorpió alakú testet is felfedezni vélt, melyek láthatóan mozognak, miközben a szonda fényképezi a környezetet. Azt mondja, az objektumok kiemelkednek, változnak és eltűnnek, mintha a különböző fotókon, amelyeket különböző megfigyelő pontokból készített, ami olyan következtetésre vezette, ami még szerinte is igen merész:

"Ha elvonatkoztatunk azon elméletektől, melyek szerint nincs élet a Vénuszon, akkor az említett objektumok viselkedése arra engednek következtetni, hogy élő entitással van dolgunk" - írja.

„Merészeljük feltételezni – nem vitatva az élet lehetőségének hiányát a Vénuszon való  viszonyok közt –, hogy a morfológiai jellemzők mégis lehetővé teszik azt a feltételezést, hogy a talált objektumok része élőlények tulajdonságaival bír” – írja a kutató az Asztronomicseszkij Vesztnyik folyóiratban közzétett tanulmányában.

5039_venusz-elet7.jpg

Leonyid Kszanfomaliti, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének csillagásza

Extremofilek vagy illúzió?

Nehéz bármit is mondani a konkrét bizonyítékok ismerete nélkül, de ezek az állítások nyilvánvalóan különösen kétségesek, hiszen lehet, hogy csak fénytörésről van szó, feltéve, hogy egyáltalán volt ott valami.

A különösen extrém körülmények között élő lények, az extremofilek védelmében elmondható, hogy a Földön már fedeztek fel olyan mikróbákat, amelyek a Föld felszínén található nyomás ezerszerese mellett is elboldogulnak, ami sokkal rosszabb, mint a Vénuszon található körülmények. Olyan lényeket találhatunk a Földön, amelyek kibírják a Vénusz savasságát és hőmérsékletét, de az igazi gond a csaknem 600 fokos hőmérséklettel van. Egy 2003-as tanulmány szerint körülbelül 150 fok körül van a legmagasabb elviselhető hőfok bármilyen élőlény számára, mivel ezen a hőmérsékleten a DNS elkezd szétesni és elveszíteni egységét. Tehát alapvetően még egy extremofil mikróba léte is gyakorlatilag lehetetlen a Vénusz felszínén, nem hogy egy skorpióé vagy lemezé.

5039_venusz-elet6.jpg

A Venyera űrszonda fényképe a Vénusz felszínéről

A Vénuszon életre utaló jelek vannak, azt nem a felszínen, hanem a légkörben lenne érdemes keresni. A bolygó atmoszférája ugyanis számos olyan gázt tartalmaz, amik mikrobák közreműködése nélkül nem szoktak kialakulni. A jelenlegi tudományos kutatások azonban mostanáig nem fedeztek fel olyan mikrobákat, amik képesek felvenni egy skorpió vagy egy fekete fül alakját, és gázok kiválasztását segítenék elő.

Az említett orosz szonda után a Nasa berendezése is meglátogatta az esthajnalcsillagot. A Magellán névre keresztelt űreszköz sokkal részletesebb fotókat készített a felszínről, ám ezeken semmi nyoma nincs életnek. Az 1990-ben landolt szonda működésének első nyolc hónapjában radarral feltérképezte a bolygó 84 százalékát, tízszer jobb felbontással, mint a korábbi szovjet Venyera-expedíció. 1991 szeptemberéig elkészült a bolygó 98 százalékának térképe.

A Vénuszon a tudomány jelenlegi állása szerint nincs élet, a bolygó 464 fokos felszíni hőmérséklete nem túl baráti, melyet a mérgező légkör sem tesz vonzóbbá. A kutatók nem zárták ki azt, hogy a bolygón egykor, a nagyon távoli múltban létezhetett élet, de ha valaha is volt, az az üvegházhatás miatt eltűnt a felszínről. 

Hasonló a Föld és a Vénusz keletkezése, a Vénuszon lehettek óceánok, a Földön viszont sok szén-dioxid. Valaha valóban lehetett élet rajta, de a mostani feltételek között ez nem lehetséges – erősítette meg a NASA eredményét a kaliforniai műszaki egyetem csillagásza, Andrew Ingersoll.   

5039_venusz-elet8.jpg

A Vénusz és a Föld

Élet a Vénusz felett

A Vénuszon lévő élet, legalábbis a Vénusz feletti élet lehetősége mégsem teljesen nevetséges. Bár arra nincs bizonyíték, hogy a Vénusz felső atmoszférájában a kémiai összetétele lehetővé teszi az életet, azonban nem is kizárt a lehetőség. A Vénusz felső felhőiben valójában meglehetősen hasonló környezetet találunk a földi feltételekhez, tehát még extremofilekre sincs szükség az ottani élethez.

Amíg ezt nem cáfolják meg, a jelenlegi tudományos konszenzus nem zárja ki az élet lehetőségét. Ez persze nagyon távol áll attól, hogy bizonyítsa a vénuszi életet, vagy az ennél sokmilliószor valószínűtlenebb lehetőséget, hogy skorpiók korzózzanak a Vénusz felszínén.

5039_venusz-elet5.jpg

A szovjet Venyera űrszonda

Korábbi kutatás szerint is lehetett élet a bolygón

A Vénusz pokoli klímája sokkal később keletkezett, mint eddig feltételezték, állítja egy új kutatás. Ha ez tényleg így van, akkor kellemes, a Földéhez hasonló körülmények uralkodhattak a bolygó születése után két milliárd éven át, ami elvileg elegendő idő az élet kialakulására.

A Vénusz jóformán azonos méretű a Földdel, és átlagban a legközelebbi szomszédunk. Ma légköri hőmérséklete elég forró ahhoz, hogy megolvassza az ólmot, és koncentrált kénsaveső szitál alá a vastag kénes felhőkből, ami teljesen kirekeszti a Napot. A bolygó azonban egykor a Földéhez hasonló éghajlattal és hatalmas óceánokkal rendelkezett. A bolygótudósok egyetértenek abban, hogy ez a periódus a Vénusz vízkészleteinek kiapadásával ért véget, amit egy fékezhetetlen üvegházhatás idézett elő, a kérdés csak az, hogy mikor.

Mostanáig a legjobbnak tartott becslés, amit 15 évvel ezelőtt tett meg Jeffrey Kargel, négymilliárd évre tette ezt a fordulópontot, pont 600 milliárd évvel a Naprendszer születése után. Azonban David Grinspoon, a texasi Southwest Kutató Intézet munkatársa új munkája szerint a fontos átalakulás sokkal később mehetett végbe. Kiemeli, hogy Kargel becslése csupán egy alsó határa a változás megtörténtének, mivel nem vette számításba a vénuszi légkör felhőinek hatását. A felhők visszaverik a napfényt az űrbe, így hűtve egy bolygó felszínét, Grinspoon előzetes számításai pedig azt mutatják, hogy ez a hatás drámai lehet. A felhők 100 Kelvin fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tarthatták a légkört, jóval elnyújtva a felmelegedés folyamatát, amit eddig mintha számításon kívül hagytak volna, mint tette azt Kargel.

5039_venusz-elet4.jpg

Az amerikai Magellán űrszonda képe a Vénuszról

Bár további modellezésre van szükség, Grinspoon szerint a különbség azt jelenti, hogy az óceánok és a kellemes hőmérséklet legalább kétmilliárd évig fennállhatott a Vénuszon. Ez arra is utal, hogy egy másik globális átalakulás, körülbelül 700 millió évvel ezelőtt, melyben a bolygó felszíne úgy tűnik, megolvadt és újra formálódott, ugyanannak az üvegház-felmelegedésnek a folytatása lehetett, ami kiszárította a bolygót.

Grinspoon elmélete szerint a víz elvesztésével a tektonikus lemezek teljes mértékben megálltak, ami tökéletes alkalmat adott arra a bolygónak, hogy belső hőjét kiontsa magából. Ez vezethetett ahhoz a folyamathoz, ami megolvasztotta a bolygó kérgét majd újra formálta azt. Általánosabban fogalmazva, ha az elemzés helytálló, akkor más csillagok körül keringő bolygókra vetített "lakóövezetek" sokkal szélesebbek lehetnek, mint azt korábban feltételezték, jóval több lakott bolygó lehet a világegyetemben, mint az korábban gondolták, mivel az eddigi elgondolások szerint a Vénusz már jóval kívül esik ezen az övezeten.

5039_venusz-elet2.jpg

A Vénusz domborzati térképe

Amit a Vénuszról tudni lehet

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, legnagyobb látszólagos fényessége -4,6 magnitúdó. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, és kering körülötte, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. A keringés mindkét szélső pontjának látszólagos távolsága a Naptól, azaz a bolygó legnagyobb kitérése 47,8°, vagyis a Napot legfeljebb három órával követi, illetve előzi meg az égen.

A kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezése. A régi görögök a kettőt még két külön égitestnek hitték, Heszperosz (napnyugati) és Foszforosz (fényhozó) néven ismerték. Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó "csillag" elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét.

5039_venusz-elet1.jpg
Föld-típusú bolygónak számít, néha a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Nagy fényvisszaverő képességű kénsav tartalmú felhőréteg takarja el a fény elől a felszínt. Ez sokáig olyan találgatásoknak adott alapot, melyekre a planetológia csak a 20. század folyamán tudta megadni a helyes választ. A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb légköre, amelyet főleg szén-dioxid alkot. A légköri nyomás a földinek 92-szerese. Hiányzik a szén körforgása, amely biztosítaná, hogy a felszabadult szén visszakerüljön a sziklákba és más felszíni képződményekbe, s a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem. Olyan meleg van a felszínen, hogy az egyes feltételezések szerint a felszínen valaha létezett, a földihez hasonló óceánok régen elpárologtak. A helyén csak sivatagszerű síkságok és szikladarabok maradtak. A leginkább elfogadott elmélet szerint az elpárolgott víz kivált, és a bolygó mágneses terének hiányát kihasználva a napszél szétterítette az űrben a hidrogénrészecskéket.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Nyomtatott sarokcsonttal mentették meg egy rákbeteg lábát
Egy világelsőnek számító eljárás keretében háromdimenziós nyomtatással készítettek új sarokcsontot egy férfinak ausztrál orvosok, megakadályozva, hogy lábát egy daganat miatt le kelljen vágni.
kedd 16:49
Áttörést hozó sejtátültetés után újra jár egy bénult férfi
Egy új tanulmány szerint áttörést hozó sejtátültetés után járókeretbe kapaszkodva újra tud járni egy bolgár férfi, aki egy késes támadás után mellkastól lefelé megbénult.
kedd 15:56
500 éves szökőárra találtak bizonyítékot Hawaiin
A Hawaii-szigeteken egy óriási víznyelőben felfedezett nagy mennyiségű tengeri hordalék bizonyítja, hogy legalább egy, a történelmi dokumentumokban rögzítetteknél nagyobb szökőár érte a szigeteket, és hasonló katasztrófa ismét bekövetkezhet.
kedd 15:12
Az ebolával együtt terjednek az összeesküvés elméletek
Az ebola eljutása Nyugat-Afrikából Texas külvárosába nem csak a járvány, de az összeesküvés elméletek terjedését is előrevetíti.
kedd 12:58
Gyorsabban cserélődnek fel a mágneses pólusok
Egy új kutatás szerint erre nem évezredekre, hanem mindössze egyetlen évszázadra van szükség.
kedd 12:49
Megfejtették az ausztrál vulkanikus tevékenység rejtélyét
Megfejtették az ötödik kontinens egyetlen aktív vulkanikus térségének rejtélyét az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói, eredményeiket a Geology című folyóiratban foglalják össze.
kedd 11:42