A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemző stábja a minap Budapesten járt, ahol találkozott Simor András MNB-elnökkel, a nemzetgazdasági minisztérium és az ÁKK illetékeseivel, valamint nemzetközi pénzintézetek képviselőivel és helyi elemzőkkel.

Magyarországi megbeszéléseikről befektetőknek összeállított, Londonban csütörtökön ismertetett részletes beszámolójukban az RBS szakértői azt írták: a magyar kormány jelezte számukra, hogy az Európai Bizottság és az EKB által felvetett kérdések megoldására összpontosít, különös hangsúlyt helyezve az MNB függetlenségével, valamint a bírói karral és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre. Ezek megoldása után a kormány kezdeményezni fogja a hivatalos tárgyalások megkezdését a valutaalappal egy új programról.

A magyar kormányoldal részéről a várakozás az, hogy ezek a tárgyalások március elején megkezdődnek, és a kormány arra is számít, hogy március végére le is zárulnak - áll az RBS által a bank elemzőinek budapesti megbeszéléseiről összeállított ismertetésben. Más nagy londoni házak szakértői is hasonló menetrendet valószínűsítenek legutóbbi budapesti tárgyalásaik alapján.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja nemrégiben szintén Budapesten tett tájékozódó látogatást, és tapasztalataikról összeállított beszámolójukban a cég közgazdászai közölték: arra számítanak, hogy áprilisig létrejön a megállapodás a valutaalappal és az EU-val.
A Morgan Stanley erre a feltételezésre alapozva csökkentette MNB-kamatemelési előrejelzését, és most már azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank alapkamata a cég által korábban várt 7,50 százalék helyett a jelenlegi 7,00 százalékon tetőzik.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek előrejelzése szerint ha a külső kockázatokat sikerül egy "méretes" - 15-20 milliárd eurós - elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodással kordában tartani, akkor az MNB 2012 végéig 6,00 százalékra csökkentheti vissza alapkamatát.

A Royal Bank of Scotland londoni szakértői ugyanakkor a budapesti megbeszélésekről összeállított csütörtöki elemzésükben azt írták: véleményük szerint a jelenlegi körülmények közepette egy 10 milliárd euró körüli értékű program is elégséges lenne. Az RBS elemzői szerint ugyanis nem elsősorban az IMF-program mérete, hanem a programhoz kapcsolódó feltételrendszer erőssége a kulcsfontosságú tényező.

A cég londoni szakértőinek budapesti tapasztalatai szerint magyar részről széleskörű az a vélemény, hogy Magyarországnak valószínűleg nem lesz szüksége rendszeres folyósításokra, a program inkább a gazdaságpolitikával kapcsolatos biztosítékok miatt fontos. Az RBS londoni elemzői közölték: budapesti megbeszéléseken a magyar hatóságok jelezték is, hogy nem kívánnak lehívni IMF-finanszírozást, és a programot csak támogató tényezőként szeretnék használni, miközben változatlanul a piacról folytatnák az ország finanszírozását.

A Royal Bank of Scotland elemzőinek várakozása az, hogy a magyar kormány a lehető leghamarabb megjelenik a piacon, és valószínűleg akár felárat is hajlandó lesz fizetni annak demonstrálása végett, hogy hozzá tud férni a piaci forrásokhoz. Az RBS szerint a kormány "nem várhat a végtelenségig" a piaci kibocsátással, a kérdés csak az, hogy erre még az IMF-megállapodás aláírása előtt sor kerül-e.  A cég szerint ha egyezség jön létre az Európai Bizottsággal a vitatott kérdésekben, és megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel, és mindezt piaci erősödés követi, akkor a magyar kormány kihasználhatja ezt a lehetőséget egy eurokötvény-kibocsátásra, abból a meggondolásból, hogy "ha a pénz már a bankban van", azzal tovább javulna tárgyalási pozíciója a valutaalappal.

Az RBS londoni elemzői szerint ugyanakkor ennek megvan az a kockázata is, hogy minél kedvezőbbek a piaci finanszírozási kondíciók, annál kevésbé valószínű, hogy a kormány sietve megállapodásra akarna jutni az IMF-fel. A cég szakértői közölték azonban azt is, hogy a kormány biztosította őket elkötelezettségéről egy új IMF/EU-finanszírozási megállapodás mielőbbi megkötése mellett. Egyértelmű az a felismerés, hogy e hivatalos pénzügyi támogatás nélkül Magyarország finanszírozási nehézségekbe ütközne, és ez még nehezebb gazdaságpolitikai döntéseket kényszerítene a kormányra - áll az RBS londoni elemzésében.