Magyarországon III. Béla uralkodása ideje alatt alakultak ki olyan feltételek, amelyek kedveztek a lovagság, a lovagi kultúra kialakulásának. Ez pedig a helyhez kötött királyi udvartartás volt a hol a király, különböző pénzjövedelmekből pompás, gazdag székhelyet alakított ki.

Az első ilyen hely Esztergom volt, később Budán és Visegrádon is kialakultak hasonlóan fényűző udvarok. Nagy Lajos udvartartása felváltva székelt Visegrádon és Budán. Zsigmond idejétől pedig végleg Buda lett a magyar királyok székvárosa.

A keresztes háború idején kerültek az első lovagok Magyarországra. A hadjáratokra tartó seregek gyakran haladtak át az országon a már jól ismert zarándok utakat használva. A később megalakuló lovagrendek és a hazánkban letelepedő templomos és johannita lovagok nagyban hozzájárultak a lovagi kultúra fejlődéséhez.

Egy lovagi udvar kultúrájának alakulása függött a királyi hatalom erejétől és a nemzetközi kapcsolatok intenzitásától. A virágzó nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően különböző nemzetiségek királyai, királynői gyakran hatalmas kíséretükkel látogattak el a magyar királyi udvarba, ami az európai uralkodók kedvelt találkozóhelye volt.

Ilyenkor a politika mellett nagy teret kapott a kultúra, szórakozás művészet. Ilyenkor rendeztek lovagi tornákat, bajvívást, lakomákat, táncmulatságokat és vadászatokat. 

Abban az időben, ha valaki lovag akart lenni elég korán kellett kezdenie. A nevelés már 4-5 éves kor körül elkezdődött és az első időszak kb. 14 éves korig abból állt, hogy apródként egy lovag mellé szegődtek és elsajátították a lovagi tudomány alapjait. Megtanultak lovagolni, úszni, nyilat lőni, birkózni…stb. 14 éves korukra válhattak fegyvenökké ami azt jelentette, hogy megtanulhattak különféle kardokkal, lándzsákkal, buzogányokkal is harcolni. Ha egy ifjú tanonc bizonyosságot tett a tudásáról és szilárd jelleméről, akkor elnyerhette a lovagi címet. Az avatás után a lovag az uralkodói osztály tagjává vált, függetlenül attól, hogy a társadalmi melyik rétegéből származott.

 A lovaggá ütési ceremónia kezdetben annyiból állt, hogy átadták a kardot felcsatolták a páncélt és a sarkantyúkat majd megérintették a lovag vállait. A későbbiekben ez kibővült az egyházi szertartással melynek az volt a célja, hogy a lovagjelölt lelkileg megtisztuljon. Először volt a gyónás majd az áldozás és csak utána kapta meg a felszerelését, ezután esküt tett, majd hatalmas lakomával megünnepelték az új lovag születését.

A lovagi tornák ezidőtájt, azon túl, hogy többféle célt is szolgáltak, hozzátartoztak a középkori emberek mindennapjaihoz. A lovagok itt mutathatták be, harcokban szerzett tudásukat és sokszor előfordult, hogy vitás ügyeket döntöttek el a bajvívás segítségével. Később a lovagok az imádott hölgy kegyeiért mérkőztek, a párbaj végén pedig a hölgy hozta meg az ítéletet, győztes és vesztes felett. 

A lovagi tornák nagyszerű lehetőséget biztosítottak, hogy a lovagok békeidőben is gyakorolhassák a fegyverforgatást és bizonyíthassák tudásukat. Alkalmat adott az ifjú lovagjelölteknek, hogy megmutathassák magukat a királynak és egy győztes párbaj után elnyerjék lovagi címüket.

Ezeket a lovagi tornákat általában hatalmas lakoma követte ahol felsorakoztak a kor legínycsiklandozóbb ételei, amit ma már nehezen tudnánk elképzelni.

Egy legenda szerint a mai Anglia területén élt egy király, akit Arthurnak hívtak és aki, azt tartotta isteni küldetésének, hogy felkutassa a szent Grált. Összehívta a kerekasztal lovagjait, hogy együtt kutassák fel a kincset. A lovagok között volt egy különösen bátor és talpraesett, akit Sir Lancelotnak hívtak. Ő volt Arthur legmegbízhatóbb embere, számos csatát vívtak meg együtt győztesen.

De talán a legtöbben úgy emlékeznek rá, mint a lovag, aki intim kapcsolatba került Guinevere-el, Arthur király feleségével, komoly bonyodalmat okozva ezzel a kerekasztal tagjai között.

Sir Lancelot-ról a derék Lovagról számos, irodalmi műben, könyvben és filmben állítanak emléket egészen napjainkig. Budapesten is van egy hely, ami a derék lovag nevét viseli.

 
Ha kedvük támad belekóstolni a középkori ízekbe és a hatalmas lakomák hangulatába, akkor látogassanak el a            Sir Lancelot Lovagi étterembe ahol korabeli finomságok és hamisítatlan középkori hangulat várja a betérőket.