A leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) online kiadásában jelent meg tanulmány.

Az oxfordi tudósok egy parányi, keresztben mindössze 10 milliméteres ötujjú lábat találtak, amely egy 345 millió évvel ezelőtt élt ismeretlen szárazföldi állaté volt. Ez a lény legkevesebb 20 millió évvel idősebb, mint bármely ismert ötujjú szárazföldi állat, a lelet segít megismerni, hogy miként alakultak át az uszonyok végtagokká, s végső soron hogyan fejlődött ki az élet a szárazföldön - olvasható a ScienceNews (http://www.sciencenews.org) tudományos hírportálon.

"Ez a legkorábbi és legparányibb ötujjú láb, amelyet valaha találtak. A végtag arról tanúskodik, hogy a szárazföld meghódítása lényegesen korábban kezdődött, mint eddig hittük" - magyarázta Jennifer Clack, az Oxfordi Egyetem paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: az ötujjú láb a legmegfelelőbb, hogy kibírja a testsúlyt és megkönnyítse az állat szárazföldi "sürgését-forgását".

A háromszázhatvanmillió évvel ezelőtti időszakig a halszerű állatok képesek voltak uszonyaik segítségével a vízből kimászni és nehézkesen közlekedni a part menti sávban. Ekkor, a Devon-végi kihalás következtében elpusztult a gerinces fajok fele, háromszáznegyvenötmillió évvel ezelőtt viszont a szárazföldet már az állatok sokasága lakta.

Továbbra is rejtély, hogy mi válthatta ki az állatvilág "kiözönlését" a tengerből a szárazföldre, ugyanis nagyon kevés fosszilis lelet került elő a 360-345 millió évvel ezelőtti időszakból. A szakemberek némelyike úgy véli, azért kevés a lelet, mert nincs is mit találni, az adott időszakban ugyanis az alacsony légköri oxigénszint gátolta meg a szárazföldi állatok kifejlődését.

Az új leletek viszont azt mutatják, hogy a fajok némelyike a tömeges kihalás után 10 millió évvel magához tért.
"Ez a felfedezés egyértelműen megcáfolja az alacsony oxigénszinttel kapcsolatos elméletet" - emelte ki Philippe Janvier, a párizsi Természettudományi Múzeum paleontológusa.