Kovács L. Gábor, a PTE rektorhelyettese pénteken az MTI-nek elmondta: a szenátus a névadó családjának hozzájárulásával döntött arról, hogy a létesítmény a Pécsi Orvostudományi Egyetem egykori anatómia tanárának, anatómiai intézetvezetőjének nevét veszi fel. A keresztelőt október 29-én, Szentágothai János születésének 100. évfordulója előtt két nappal tartják a baranyai megyeszékhelyen.

A rektorhelyettes magyarázata szerint azért esett a választás Szentágothai Jánosra, mert 1946 és 1963 között a pécsi egyetemen alapozta meg az agyműködéssel kapcsolatos és számára világhírnevet hozó sikereit. Személye a tudományos eredményeinek hasznosítása, oktatói, valamint iskolateremtő munkája okán nemcsak a PTE orvosi, hanem természettudományi és művészeti karához is közel áll.

Hozzátette: a névadásnak apropót ad az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete közgyűlésének tavaly novemberi döntése, miszerint a 2012-es évet, a világhírű magyar tudós születésének centenáriumát Szentágothai János emlékének szenteli.

A Science Building nevű kutatóközpont alapkövét 2009. szeptember 1-jén, az egyetem alapításának évfordulóján helyezték el Pécsett az egyetemi szívcentrummal szemközti területen. A 7 milliárd forintból nyárra felépülő és ősszel megnyíló mintegy 7 ezer négyzetméter alapterületű intézmény Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész tervei szerint készül és 200 munkahelyet, azon belül 40 kutatói állást teremt.

Az egyetem szeretné, ha a bio-, környezettudományi és információtechnológiai központot is magába foglaló, a természet-, a műszaki és az egészségtudományok területén az alapkutatási potenciál fejlesztését célzó központ Európa meghatározó kutatóintézményévé válna. Olyan korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsmentnormák szerint kialakított kutatóintézménnyé, amely együttműködik vállalatokkal, rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója lehet.

A magas színvonalú infrastruktúra, nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények lehetővé teszik a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, a hallgatók elsőrangú oktatását, a projekt összességében pedig hozzájárul az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez.

A központban folyó tevékenység nyomán javulhat az egyetem kutatási bevételszerző képessége, növekszik a kutatási megbízások volumene, az elért eredmények pedig pozitív hatással lesznek a képzés színvonalára, valamint a kutatói mobilitásra. További előny, hogy az új kutatóközpont gátolja az agyelszívást, több jövőbeni munkatársa külföldről tér vissza, vagy terveivel ellentétben Magyarországon marad, hogy a Science Buildingben dolgozhasson.

Nemcsak az épületben folyó munka, hanem maga a központ is érdekes lesz. A három kocka alakú iroda- és laborépületet két átjáró köti össze, a létesítmény-együttes energiaigényét nagyrészt geotermikus és napenergiából fedezik.

A PTE a projekt részeként félmilliárd forintot költött az egész felsőoktatási intézmény informatikai szolgáltatásainak fejlesztésére. A pénzből bővítették a központi rendszerek szerverfarmját és egyebek mellett biztosították a vezeték nélküli internetezés lehetőségét az egyetemi épületekben.